"Égi jelre" vár a szlovák elnökség a brit voksolás után

• Szlovákia EU-ügyi államtitkára reméli, hogy az ország első soros uniós elnökségére nem a brit kilépés miatti válságkezelés nyomja majd rá teljesen a bélyegét.
• Ha a britek mégis a Brexitre szavaznának, Pozsony a jövő kedden és szerdán összeülő Európai Tanácstól vár világos iránymutatásra a további lépéseket illetően – közölte Ivan Korcok több európai lapnak, köztük a BruxInfónak adott interjúban.
• Ivan Korcok arra számít, hogy a kiválásra történő szavazás esetén London 27 európai partnere egységet próbál majd demonstrálni, és egy „legitim vitát” folytathatnak egymás között, ami nem csak a szerződés 50-ik cikkének alkalmazásáról szól majd.

A kilépéspártiak győzelme esetén a július 1-jén hivatalba lépő féléves soros szlovák elnökség világos iránymutatásokra számít a jövő kedden és szerdán összeülő Európai Tanács ülésétől. De, a kezdőlökést ebben az esetben a brit szándéknyilatkozat adná meg a folyamatnak – jelentette ki brüsszeli tudósítók egy kisebb csoportjának, köztük a BruxInfónak adott interjúban Ivan Korcok, Szlovákia EU-ügyekért felelős államtitkára.

Korcok reméli, hogy országa első soros EU-elnökségére nem a brit kilépés, a Brexit miatti válságkezelés nyomja majd rá a bélyegét. Pozsony szavai szerint tisztában van azzal, hogy akkor veszi át a soros elnöki stafétát, amikor az EU fennállásának legnehezebb időszakán megy keresztül. „Reméljük, hogy válságkezelés helyett a Cameron-csomag végrehajtásával kell majd foglalatoskodnunk” – mondta.

Ha a britek a bennmaradásra voksolnának, a szlovák elnökség azonnal hozzá fog látni a brit kormány és az EU27-ek között februárban megkötött megállapodás végrehajtásához, ideértve azokat a rendelkezéseket is, amelyek átmenetileg korlátozzák a más uniós tagállamokból érkezettek bizonyos munkához kötődő szociális jogait.

Brexit esetén azonban a szlovák elnökség az állam- és kormányfőktől vár világos iránymutatást a további lépésekre vonatkozóan. Erre az EU-alapszerződés ad eligazítást, amelynek 50-ik cikke szerint az érintett ország hivatalos bejelentését követően az Európai Tanácsnak kell útmutatást adnia a további teendőket illetően. „Első lépésként meg kell hallgatnunk brit barátainkat. Nekik kell jelezniük, hogy miképpen kívánnak eljárni” – közölte a szlovák államtitkár.

Ivan Korcok arra számít, hogy a kiválásra történő szavazás esetén London 27 európai partnere egységet próbál majd demonstrálni, és egy „legitim vitát” folytathatnak egymás között, ami nem csak a szerződés 50-ik cikkének alkalmazásáról szól majd.

A szlovák elnökség munkáját irányító politikus ugyanakkor világossá tette, hogy pozitív eredmény esetén sem lát semmi okot az EU-brit megállapodás újratárgyalására. „Elég nagyvonalú ajánlatot tettünk Nagy-Britanniának” – szögezte le.

Éppen a brit EU-tagság körüli bizonytalanság miatt a szlovák elnökség csak június 30-án fogadja majd el végleges féléves programját, ami egyébként már egy ideje készen áll.

Pozsony első számú törekvése, hogy csökkentse, és a lehetőségekhez mérten megállítsa az EU-n belüli veszélyes széthúzó tendenciákat. A szlovákok emellett több területen is kézzelfogható eredményeket kívánnak elérni.

Az elnökségi program tartalmilag négy prioritásra összpontosít majd. Elsőként „a gazdaságilag erősebb EU” elérésére. Ennek jegyében a szlovák EU-ügyi államtitkár szándéka, hogy a következő fél évben vitát nyissanak az euróövezeten belüli fiskális integrációról. Ezzel részben elébe menve annak a fehér könyvnek, ami várhatóan jövő tavasszal lát napvilágot a témában. Korcok tisztában van azzal, hogy a tagállamok részéről nincs túlzottan nagy készség további lépésekre a gazdasági és monetáris integráció kiteljesítésében, de ez szerinte nem szolgálhat ürügyként a vita halogatására. „Beszélnünk kell azokról az eszközökről legalább, amelyekkel csökkenthetjük a tagállamok külső sokkhatásoknak való kitettségét. Egy kísérletet legalább megér a dolog” – közölte.

Még mindig a gazdaságnál maradva, a szlovákok elsősorban az egységes tőkepiaci uniós dossziénál szeretnének látványos előrelépést elérni a hat hónap alatt.

Nagy kihívásokra számítanak költségvetési kérdésekben is. Annál is inkább, mert a 2017-es büdzséről – amire a javaslatot a brit referendum utánra halasztották – a tárgyalások lefolytatása rájuk vár, és ezzel párhuzamosan a hétéves pénzügyi keret idén esedékes félidős felülvizsgálata is a szlovák elnökség asztalára kerül majd a Bizottság ősszel várható javaslatát követően.

A második csapásirány az egységes piac tovább építése és mélyítése lesz, mindenekelőtt a digitális csomagból két irányelv, az adatok hordozhatóságára és a földrajzi blokkolásra vonatkozó jogszabályok elfogadtatásával. Az energiaunió különböző dimenzióira vonatkozó bizottsági javaslatok megvitatása és elfogadása is napirenden lesz, a tavalyi párizsi globális klímavédelmi megállapodás európai ratifikálásával egyetemben.

A harmadik nagy „falat” a migrációs válság kezelése lesz, ahol a szlovákok a megosztó kérdések helyett inkább azokra a „pozitív” témákra kívánnak összpontosítani, mint amilyen az intelligens határcsomag, vagy az európai határ- és parti őrség létrehozása, illetve a migráció külső aspektusaival foglalkozó paktum.

Pozsony tisztában van azzal, hogy a menekültvitában elfoglalt sarkos álláspontja (ellenzi a jogilag kötelező menekültkvótákat) miatt egyesek megkérdőjelezhetik semlegességét, amit a soros elnöki funkció megkövetel. Ivan Korcok szerint ugyanakkor Szlovákia „semleges döntnök” lesz a következő fél évben, és még az olyan általa is ellentmondásosnak tartott bizottsági javaslatokat is napirenden tartja majd a Tanácsban, mint a Dublini menekültügyi rendszer reformja.

Az államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy Pozsony nem egyszerűen a migrációról beszél, hanem a „fenntartható migrációról és a menedékjogi politikáról”. „A migráció önmagában nem jelent problémát, de a tavalyi év folyamán ez kezdett fenntarthatatlanná válni. Vissza kell vennünk az irányítást” – hangsúlyozta a politikus. A BruxInfo kérdésére válaszolva arra is rámutatott, hogy amennyiben ez nem történik meg, Schengen túlélése is veszélybe kerül.

Ivan Korcok arról is beszélt, hogy Szlovákia továbbra is fenntartja a jogilag kötelező áthelyezési kvótákat ellenző álláspontját, mert nem lát okot annak megváltoztatására. „Nem tudunk azonosulni egy olyan folyamattal, ami a gyakorlatban nem igazolta a hatékonyságát és a működőképességét. Egyszerűen nincs válasz arra, hogy mi történik azokkal a menekültekkel, akik nem akarnak nálunk maradni” – mondta. „Az áthelyezésről szóló koncepciónak megvan a maga helye a rendszerben, de a migránsok nem hajlandók egyes országokban maradni” – tette hozzá.

A szlovák államtitkár úgy véli, hogy a szolidaritást nem lehet csak egy szempontból, jelesül a kötelező kvótákban való részvétel fényében, nézni, és Szlovákia számos más területen kézzelfogható jelét adta szolidaritásának.

„Inkább arra kellene összpontosítanunk, ahol egyet tudunk érteni egymással” – jelentette ki az EU ügyekért felelős szlovák államtitkár.

Végül a szlovák elnökség negyedik nagy prioritása „az erős EU a világban” gyűjtőcímet kapta, és a Federica Mogherini kül- és biztonságpolitikai főképviselő által a jövő heti EU-csúcson bemutatandó új globális stratégia végrehajtására, a folyamatban lévő szabadkereskedelmi tárgyalásokra (TTIP, CETA stb) és a bővítési folyamat „világos feltételek mellett” történő folytatására fókuszál majd.