Fordulatot sürget Budapest az EU migrációs politikájában

• Alapvető ideológiai váltást sürgetett az EU „bevándorlási politikájában” hétfőn Szijjártó Péter, a kül- és a külgazdasági tárca vezetője.
• A magyar külügyminiszter azt szorgalmazta, hogy az afrikai országokkal kötendő megállapodások része legyen a menedékkérelemre való jogosultság megállapításában illetékes központok (hotspotok) EU területén kívül történő felállítása.
• „Az EU bevándorlási politikája jelenleg arra fókuszál, hogyan lehetne még jobban ösztönözni az illegális bevándorlást, és aztán elosztani a tagállamok között az EU-ba érkezőket. Mi a teherelosztás helyett a bevándorlás csökkentését szeretnénk” - mondta el Szijjártó Péter az EU28-ak minisztereinek luxembourgi tanácsülését követően.

Alapvető filozófiai váltást sürgetett az EU „bevándorlási politikájában” hétfőn az EU-külügyminiszterek ülésén és az ezt követő sajtóértekezletén Szijjártó Péter, bírálva azt a gyakorlatot, ami szerinte ahelyett, hogy csökkentené, még jobban ösztönzi az Unióba irányuló illegális bevándorlást.

„Az EU bevándorlási politikája jelenleg arra fókuszál, hogyan lehetne még jobban ösztönözni az illegális bevándorlást, és aztán elosztani a tagállamok között az EU-ba érkezőket. Mi a teherelosztás helyett a bevándorlás csökkentését szeretnénk” – szögezte le a külgazdasági és külügyminiszter az EU28-ak minisztereinek luxembourgi tanácsülését követően.

Szijjártó szerint az EU-nak inkább arra kellene törekednie, hogy „minél kevesebb illegális bevándorló jöjjön, mert aki bejut, az biztosan itt is marad”. Ezzel arra utalt, hogy a nemzetközi védelemre nem jogosult személyek visszaküldése nem működik, mert a kiutasítottak nem működnek együtt.

A magyar diplomácia ezért úgy véli, hogy az EU területén kell elbírálni, hogy ki jogosult a belépésre. Budapest ennek jegyében azt szorgalmazza, hogy az afrikai államokkal kötendő partnerségi keretmegállapodások része legyen az úgynevezett hotspotok adott országokban, az EU területén kívül történő létrehozása.

Szijjártó egy kérdésre válaszolva mondvacsináltnak nevezte azokat a kifogásokat, melyek szerint az uniós jogba ütközne a menedékjogi kérelmek EU területén kívüli elbírálása. A külügyminiszter úgy vélekedett, hogy a kérdés nem létezik, ha a hotspotok felállításába egy harmadik ország a megállapodás keretében beleegyezik. Brüsszelben ezzel szemben a nemzetközi (és egyúttal az uniós) jog azon rendelkezésére szoktak hivatkozni, miszerint minden otthonát kényszerből elhagyó személynek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az EU területére belépjen, és ott nyújtson be menedékjogi kérelmet.

Szijjártó Péter szerint ezzel szemben a származási országokban felállított központokban európai tisztviselőknek az európai szabályok alapján kellene elbírálniuk, hogy kik jogosultak nemzetközi védelemre, illetve kik nem. Hozzátette, hogy Magyarország kész anyagilag és személyi állománnyal is hozzájárulni az ilyen hotspotok működtetéséhez. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország jelenleg is mintegy ezer fős kontingenssel képviselteti magát a világ forró pontjain.

Megfigyelők emlékeztetnek rá, hogy a hivatalosan eddig csak Magyarország által szorgalmazott (az osztrák külügyminiszter is tett hasonló szellemű nyilatkozatokat) külső hotspotok nem képezik részét annak a migrációs tervnek, amit az Európai Bizottság a közelmúltban javasolt a migráció származási és tranzitországaival való együttműködésre a migrációs hullámok megfékezése érdekében.