Fizetne Európa a kevesebb menekültért
Bevált Törökországgal kapcsolatban, kiterjesztjük még egy tucatnyi államra – nagyjából ez az unió kormányának, az Európai Bizottságnak a legújabb terve a migránsválság kezelésére. A projektet az Európai Parlament heti strasbourgi plenáris ülésén mutatták be a képviselőknek.
Sok pénzt adunk
A terv tömören: az EU befektetések formájában pénzt adna azon államoknak, amelyek sok, az unió területére érkező menekültet bocsátanak ki, vagy sok menekült vonul át rajtuk. A cél: a pénzért cserébe a harmadik világbeli országok tartsák vissza az Európába tartó menekülteket és bevándorlókat.
Előzetesen közel tíz országot vonnának be a projektbe, közte a közelkeleti Libanont és Jordániát (ezekben az országokban több millió szír és palesztin menekült él), a tranzitországnak számító Tunéziát, valamint a kibocsátó államok közé tartozó Nigériát, Nigert, Malit, Szenegált és Etiópiát. Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke elmondta: a következő öt évben 8 milliárd eurós befektetési keretben gondolkodnak, ám ősszel előkészítenek egy 62 milliárd eurós tervezetet is.
Kvótáktól a lefizetésig
A fenti terv is azt mutatja, az unió fokozatosan változtat menekültpolitikáján. Két-három évvel ezelőtt még nem nagyon vett tudomást a problémáról, akkor a válság elsősorban a déli tagállamokat, főként Olaszországot érintette, igaz, sokkal kisebb mértékben, mint az utóbbi másfél évben.
A 2015-ös év a kvótákról szólt. Az uniós politika alapja a befogadás volt: az üldözötteknek emberjogi szempontok alapján kell ajtót nyitni, a gazdasági migránsokat pedig azért várták Nyugaton, mivel az elöregedő társadalmak miatt szükség van az új munkaerőre.
Az utóbbi fél évben ebben tapasztalható változás. Kezdődött mindez az EU–török egyezséggel, amelynek lényege, hogy a brüsszeli néhány milliárd eurós hozzájárulásért cserébe Isztambul visszatartja a menekülteket. Az egyezség sikeres volt, a migránsok száma visszaesett, ám emberjogi szakértők szerint ezért nagy árat kellett fizetni: a törökök ugyanis nem válogatnak a módszerekben, ha a menekültek megállításáról és „visszaveréséről” van szó.
Török modell
Most ezt a modellt terjesztené ki az EU több tranzit- és kibocsátó országra is. Az intézkedés emberjogi szakértők szerint aggályos lehet, ugyanis az uniónak olyan diktatórikus kormányzatokkal is egyezkednie kellene, amelyekkel korábban szóba sem állt.
Emellett Brüsszel uniós szintű kékkártyákat adna ki. Ez a rendszer korábban is működött, de nem volt igazán hatékony. A cél a harmadik országbeli tehetségek átcsalogatása Európába. Ebben a versenyben az unió eddig alulmaradt a zöldkártyákat kibocsátó USA-val szemben.
A szlovákiai EP-képviselőket megosztja a projekt. „Elégedett vagyok a tervezettel. Hozzá kell tenni, hogy a mi nyomásgyakorlásunknak volt az eredménye” – mondta lapunknak Csáky Pál (MKP, EPP), aki szerint hosszú idő után végre racionális és megvalósítható javaslattal állt elő Brüsszel. Nagy József (Híd, EPP) szkeptikusabb kollégájánál. „Nem pénzt kell küldeni, rendszert kellene exportálni” – véli Nagy, aki szerint kérdéses, mennyire jó ötlet pénzt adni azoknak a rezsimeknek, amelyek eddig is aktívan részt vettek az emberek elüldözésében.