Az iraki erők sikeresen körbezárták Falludzsát

• Vasárnapra az iraki kormány terrorellenes erői biztosították Falludzsa déli részét, így majdnem teljesen körbezárva a települést.
• A hadműveletet két hete indították azzal a céllal, hogy visszafoglalják a várost a magát Iszlám Államnak nevező szervezettől.
• Falludzsa polgári lakosságának helyzete ugyanakkor aggasztó, az Iszlám Állam által elfoglalt első nagyobb város felszabadítása pedig némi aggodalomra is okot ad.

Annak ellenére, hogy az iraki miniszterelnök, Haider al-Abádi június 1-jén még a falludzsai műveletek lelassításáról beszélt a civil lakosság védelmének érdekében, vasárnapra az iraki erőknek sikerült biztosítani a város déli részét, és így már majdnem teljesen körbevették azt, jelentette az al-Jazeera.

A híroldal értesülései alapján a műveletek lassításáról azért is esett szó, mert Falludzsa civil lakosságának helyzete rendkívül aggasztó. Az ENSZ becslései alapján ugyanis megközelítőleg ötvenezer civil él Falludzsában, akiknek korlátozott hozzáférése van vízhez, élelemhez és egészségügyi ellátáshoz. A polgári lakosság helyzetét pedig tovább veszélyeztethetik esetleges szektariánus villongások. Ennek az aggálynak főként Irak szunnita politikusai adtak hangot, akik véleménye szerint a síita milíciák jelenléte a Falludzsa felszabadításáért küzdő alakulatok közt növelheti a kockázatát a szektariánus tisztogatásoknak.

Ugyanakkor a harcászati műveletek eddig sikeresnek mondhatók. A Guardian arról számolt be, hogy az iraki szárazföldi egységek az Egyesült Államok vezette koalíció légi alakulataival együttműködve sikeresen biztosították Falludzsa déli részét.

Az Iszlám Állam ellen indított falludzsai hadműveleteket májusban jelentették be, hétfőn pedig az iraki egységek el is kezdtek benyomulni a városközpontba. Itt azonban jelentős ellenállásba ütköztek, mivel Falludzsa immáron két éve az IÁ megszállása alatt van, így harcosainak ez idő alatt lehetősége volt egy komplex védelmi rendszer kiépítésére.

Falludzsa az első nagyobb város volt, amit az IÁ elfoglalt, és bár kisebb stratégiai jelentőséggel bír, mint Moszul, a szunnita város szimbolikus jelentőségű az IÁ és az iraki kormány számára egyaránt.

Falludzsa felszabadítása ugyanakkor némi aggályt is felvet. A Guardian egy korábbi publikációja például azt fejtegeti, hogy Falludzsa felszabadítása tovább fogja táplálni a szektariánus és etnikai különbségeket, amelyek Anbar tartományon is túl fognak nyúlni. Ugyanis a marginalizált szunnita lakosság Falludzsában és szerte Irakban hadilábon áll az iraki kormánnyal és a koalíciós erőkkel. Az IÁ pedig kihasználva a kiszolgáltatottságukat, létrehozott egy alternatív narratívát, amely szerint a kormány intézkedései síita központúak és azt a célt szolgálják, hogy kitöröljék a szunnita lakosságot Irakból. Mindez nem új keletű, ugyanis az IÁ stratégiájának mindig is részét képezte a szektariánus törésvonal és az annak nyomán keletkező villongások kihasználása valamint saját javára fordítása. Az IÁ tehát előre láthatólag arra fogja használni a kialakult viszonyokat és Falludzsa csapdába esett civil lakosságának helyzetét, hogy üzenetét terjessze.

Egy másik megközelítés pedig azt a kérdést boncolgatja, hogy mit számít, ha felszabadítjuk Falludzsát, de mindeközben Bagad szektariánus káoszba és militáns uralom alá esik? A Foreign Policy oldalán megjelent cikkében Michael Knights úgy fogalmaz, hogy ez az a kérdés, amely foglalkoztatja az iraki döntéshozókat a legutóbbi merénylethullám óta, amely az ország síiták lakta déli részét és fővárosát súlytotta az utóbbi hónapban.

Knights szerint a számok magukért beszélnek. Az IÁ május 18-án bejelentette, hogy az utóbbi hónapban 522 embert ölt meg Bagdadban és környékén - szinte kizárólag civileket. A szervezet továbbá azzal is büszkélkedett, hogy ezt az „eredményt” csupán 15 öngyilkos mellény és 6 autóba rejtett pokolgép segítségével sikerült elérnie. A Bagdad főként síita civilek által lakott területét ért robbantások pedig csupán május második hetében durván kétszáz halálesetet és több száz civil megsebesülését okozták.

Ugyanakkor Knights úgy vélekedik, hogy a krízis sokkal rosszabb is lehet. Hiszen míg a 2012-es évben nagyobb merénylethullámok két havonta jelentkeztek Bagdadban, addig 2013 végére már nyolc napos rendszerességgel fordultak elő. Ez alatt az időszak alatt az IÁ által elkövetett merényletek száma Bagdadban havi húszról igen rövid idő alatt havi ötvenre emelkedett.

Knights szerint a krízis sosem lett igazából megoldva, csupán lecsillapodott. Részben azért, mert az IÁ rájött, hogy valami jobbat is kezdhet a csapataival, nevezetesen azt, hogy elfoglalja Falludzsát, Moszult és Észak-Irakot. Ma azonban, miként az egyre hatékonyabb iraki koalíciós erők újabb és újabb vereségeket okoznak az IÁ-nak a csatatéren, a fegyveres szervezet egyre inkább visszahátrál a terrorista taktikája felé. Ugyanakkor ez komoly kihívást jelent, hiszen Bagdad már nem ugyanaz a város, ami 2013-ban volt. Az emberek hozzászoktak a biztonsághoz, amit meg akarnak tartani. A város lakosai már demonstrálnak is a korrupció és a hiányos szolgáltatások miatt, hamarosan pedig az éves nyári villamosenergia-hiányt is kezelni kell.

Falludzsa felszabadítása mellett tehát az iraki főváros biztosításáról is gondoskodni kell, amely kétségtelenül rendkívül fontos, de nem egyszerű feladat, hiszen Bagdad IÁ-tól való biztonságban tartása az egyetlen mód arra, hogy ne törjön ki szektariánus káosz, és az irányítás ne a síita milíciák kezében összpontosuljon.