Még mindig nincs közös nemzetközi terrorellenes stratégia
- Az Iszlám Állam terrorszervezet elleni küzdelemben már 65 ország működik együtt Szíriában és Irakban, de még mindig nincs közös nemzetközi stratégia - mondta a török külügyminiszter.
- A török kormány álláspontja szerint több terrorszervezet is fenyegeti az országot, amelyek között nem szabad különbséget tenni.
- A török külügyminiszter rosszallását fejezte ki amiatt, hogy "néhány ország más terrorszervezetekhez fordul a szíriai konfliktus megoldása érdekében."
Az Iszlám Állam (IÁ) nevű dzsihadista terrorszervezet elleni küzdelemben már 65 ország működik együtt Szíriában és Irakban, de még mindig nincs közös nemzetközi stratégia - hangoztatta Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter szombaton Isztambulban a Humanitárius Világcsúcs egyik előrendezvényén, amelynek keretében Stephen O'Briannel, az ENSZ humanitárius ügyekben illetékes főtitkárhelyettesével találkozott.
A tárcavezető emlékeztetett: az Európai Unió arra kérte Ankarát, hogy változtassa meg a terrorellenes törvényt a török állampolgárok vízummentességének egyik feltételeként.
"Mégis mi alapján? Ha a terrorizmusnak akárcsak európai szinten van külön elfogadott meghatározása, akkor azt kérjük, osszák meg velünk is, hadd vitassuk meg" - mondta a miniszter.
Az unió bírálata szerint Törökország túl széles körre terjeszti ki a terrorizmus fogalmát. A vonatkozó törvény nemcsak magát a merényletet végrehajtó terroristáról vagy a terrorszervezet tagjáról rendelkezik, hanem a terrorhálózat működését anyagilag támogató vagy elvi-ideológiai síkon pártoló szimpatizánsokról is. Ezért fordulhat elő, hogy Törökországban többek között a kurd ügy mellett kiálló egyetemi tanárok, üzletemberek, újságírók és civilek ellen indítanak eljárást terrorizmus vádjával.
Ankara azonban nem hajlandó változtatni a törvényen. A török kormány álláspontja szerint több terrorszervezet is fenyegeti az országot, amelyek között nem szabad különbséget tenni, hiszen azok gyakran egymás segítségével hajtanak végre az emberi életeket veszélyeztető akciókat.
Cavusoglu beszédében hangsúlyozta: "a terrorizmus nemcsak egyének, hanem államok, intézmények ellen is irányul". Kifejtette, hogy az IÁ Szíria területének 45, Irak területének pedig 30 százalékát tartja fennhatósága alatt, csak ebben a két országban a dzsihadisták száma 20 és 30 ezer közé tehető.
A külügyminiszter rosszallását fejezte ki amiatt, hogy "néhány ország más terrorszervezetekhez fordul a konfliktus megoldása érdekében." A politikus elsősorban a szíriai kurd Demokratikus Egyesülés Pártjára (PYD), illetve annak fegyveres szárnyára, a Népvédelmi Egységekre (YPG) utalt, amelyeket például az Egyesült Államok szövetségeseknek, Ankara viszont terrorszervezeteknek tekint.
A külügyminiszter ezek mellett azt is nehezményezte, hogy az Európán kívüli terrorcselekményekről nem kellő súllyal számol be a nyugati sajtó. Úgy fogalmazott: "Ha Brüsszelben vagy Párizsban történik valami, akkor felpattan a világ, ha Ankarában, annak ugyan még van visszhangja, de ha mondjuk Nigériában történik az eset, akkor már alig hallani róla a médiában".
Cavusoglu kifogásolta, hogy "egyre nő a rasszista pártok száma. Az Európai Parlamentben ülő képviselők több mint 10 százaléka rasszista, és ez a helyzet az egyes tagországok parlamentjében is".
Isztambulban hétfőn kezdődik az ENSZ első humanitárius csúcstalálkozója (World Humanitarian Summit, WHS), amelyen Angela Merkel kancellár is részt vesz, és ebből az alkalomból személyesen tárgyal majd Recep Tayyip Erdogan török államfővel.