Félig kész a vízumliberalizációs vészfék
A belügyminiszterek pénteki ülésükön jóváhagyták a közös álláspontot arról a rendelettervezetről, ami alapján a jövőben könnyebben és az eddiginél több jogcímen is fel lehetne függeszteni érvényben lévő vízummentességi megállapodásokat harmadik országokkal.
A felfüggesztési klauzula felülvizsgálatának hivatalosan ugyan nincs köze a közeli jövőre kilátásba helyezett török vízumliberalizációhoz, nem hivatalosan azonban ez a minimális előfeltétele annak, hogy az EU tagállamai megadják a lehetőséget Törökország és további hátrom ország (Ukrajna, Grúzia és Koszovó) állampolgárainak.
„A vízumliberalizáció óriási előnyöket tartogat az EU és harmadik országok számára. Ezzel együtt szükség van egy vészfékre valamennyi vízummentes ország esetében a vízumliberalizációval való visszaélések elkerülése végett. Örömömre szolgál, hogy megállapodtunk egy olyan mechanizmusról, ami megkönnyíti a visszaélésekkel szembeni fellépést. Várakozással tekintek az Európai Parlamenttel történő közös munka elé e cél mielőbbi elérése érdekében” – jelentette ki Klaus Dijkhoff, az ülésen elnöklő holland menekültügyi miniszter.
A tagállamoktól kapott mandátum birtokában a soros holland elnökség megkezdi az egyeztetéseket az EP-vel, mihelyt az intézmény kialakítja a saját álláspontját.
A rendelet elsődleges célja a felfüggesztési mechanizmus olyan módon történő módosítása, ami megkönnyíti a tagállamoknak a vízummentes beutazás esetleges felfüggesztését eredményező körülmények hivatalos jelzését; lehetővé teszi továbbá a Bizottságnak, hogy saját maga kezdeményezhesse a mechanizmus beélesítését, és megbízva a testületet azzal, hogy éves jelentést készítsen és terjesszen a Tanács és az EP elé a kritériumok vízumkényszer alól mentességet élvező harmadik országok által történő folytatólagos teljesítéséről.
A Bizottság javaslatára reagáló közös tanácsi álláspont kiterjesztette azoknak az okoknak a körét, ami alapján a felfüggesztésre sor kerülhet. Erre például a jövőben az is okot adhat, ha egy vízummentességet élvező harmadik ország nem mutat kellő együttműködést a visszafogadásban, ami az elutasítási ráta számottevő növekedésében nyilvánulna meg. Hasonlóan ürügyet adna a felfüggesztésre az, ha a vízumliberalizáció következtében a tagállamok közpolitikáját és belbiztonságát számottevő kockázatok öveznék.
Ugyancsak a mechanizmus alkalmazásának könnyítésére hivatott a gyorsított eljárást lehetővé tevő referencia-időszakok és határidők lerövidítése. Azt a referencia-időszakot, ami alapján összevetik egy adott évben a helyzetet az előző évivel hatról két hónapra csökkentené a tanácsi álláspont.
A felfüggesztést egy tagállam hivatalos bejelentése (notifikációja), vagy az Európai Bizottság döntése váltaná ki. Ha a tagállamok egyszerű többsége tenne hivatalos bejelentést, a Bizottságnak egy végrehajtási határozat-tervezetet kell elfogadnia, ami egy hat hónapos időszakra ideiglenesen felfüggesztené a vízumkényszer alóli mentességet a szóban forgó harmadik ország számára.
A Tanács emellett egy nyomonkövetési rendszert is bevezetne annak érdekében, hogy a vízummentességet élvező ország a vízumliberalizációt követően is teljesítse a kritériumokat.