Ideges lett Putyin a lengyelországi rakétáktól

• NATO védelmi rendszere nem irányul Oroszország ellen - hangsúlyozta Robert Work amerikai védelmiminiszter-helyettes pénteken az észak-lengyelországi Redzikowóban.
• Itt tették le ma annak a támaszpontnak alapkövét, ahová 2018-ban az amerikai rakétavédelmi pajzs harmadik kelet-európai elemét telepítik.
• Az Európába telepített amerikai rakétavédelmi rendszerek újabb fegyverkezési versenyhez vezethetnek, és veszélyt jelentenek a globális biztonságra - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken, hozzátéve, hogy Oroszország ehhez a fenyegetéshez igazítja védelmi kiadásait.

NATO védelmi rendszere nem irányul Oroszország ellen - hangsúlyozta Robert Work amerikai védelmiminiszter-helyettes pénteken az észak-lengyelországi Redzikowóban, ahol letették annak a támaszpontnak alapkövét, ahová 2018-ban az amerikai rakétavédelmi pajzs harmadik kelet-európai elemét telepítik.

Az ünnepségen Robert Work és NATO-vezetők mellett részt vett Andrzej Duda lengyel elnök, továbbá Mihnea Motoc román védelmi miniszter, Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter és Antoni Macierewicz, a lengyel nemzetvédelmi tárca vezetője.

A Varsótól több mint 500 kilométerre északkeletre fekvő redzikowói bázis egyik eleme lesz az amerikai rakétavédelmi rendszer európai részének (EPAA). A NATO légvédelmi rendszerét is alkotó EPAA-n belül a kontinensen az Aegis Ashore rakétavédelmi rendszert telepítik.

Work elmondta: az Aegis Ashore létesítésének harmadik szakaszában Redzikowóba telepítendő üteg azonos a csütörtökön felavatott,  Standard Missile 3 (SM3) rakétákkal felszerelt dél-romániai deveselui rendszerrel. Ugyanezek az ütegek találhatók a spanyol felségvizeken hajózó négy amerikai egységen is.

Work bejelentése szerint az összes már működőképes üteget, valamint a törökországi AN/TPY-2 rakétavédelmi lokátort lehetőleg a júliusi varsói NATO-csúcstalálkozó előtt a németországi Ramstein amerikai bázison létesített irányítóközpontnak rendelik alá.

"A NATO rakétavédelmi rendszere védelmi rendszer, mely teljes összhangban van a fegyverellenőrzési megállapodásokkal, és nem irányul Oroszország ellen. Nem lesz képes csökkenteni Oroszország stratégiai elrettentő képességét sem" - hangsúlyozta Work, hozzátéve, hogy a rendszer az euroatlanti övezeten kívülről, különösen Iránból fenyegető ballisztikus rakéták ellen védi majd a szövetséges államokat.

Lengyelország 2008-ban kötött szerződést az Egyesült Államokkal a rakétavédelmi pajzs lengyelországi telepítéséről. Az amerikaiak 2010-ben módosították a rendszer közép-európai részére vonatkozó terveket, így a csehországi radarral irányított nagy hatótávolságú rakéták helyett közepes hatótávolságú elfogórakétákat telepítenek.

Az SM3-as, robbanóanyag nélküli rakéták - típusváltozattól függően - 500-700 kilométeres távolságig és 30-150 kilométer magasságig képesek elfogni a közepes hatótávolságú ballisztikus rakétákat. Az Aegis Ashore rendszert alakító bázisok létesítésében Oroszország fenyegetést lát saját biztonságára nézve. Az orosz külügyminisztérium szerdai közleménye szerint ez sérti a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverekről szóló szerződést. Az amerikai, a lengyel és a romániai vezető politikusok szerint viszont a rendszer nem Oroszország ellen irányul, hanem a Közel-Keletről, mindenekelőtt Iránból fenyegető támadás esetében nyújtana védelmet.

Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter egy pénteki sajtónyilatkozatban úgy értékelte: a redzikowói bázis - mely mintegy 100 amerikai katona jelenlétével jár majd együtt - jelentősen javítja az ország biztonsági helyzetét abban az értelemben, hogy "Lengyelország nem lesz többé ütközőzóna", melyben Oroszország "különféle politikai játszmákat folytathatna".

Putyin azért ideges...

Az Európába telepített amerikai rakétavédelmi rendszerek újabb fegyverkezési versenyhez vezethetnek, és veszélyt jelentenek a globális biztonságra - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken, hozzátéve, hogy Oroszország ehhez a fenyegetéshez igazítja védelmi kiadásait.

Az Egyesült Államok csütörtökön hozta működésbe európai rakétapajzsának Romániába telepített elemeit. A csaknem 170 hektáron elterülő, 800 millió dolláros költséggel megvalósult romániai támaszpontra egyebek mellett ballisztikus rakéták megsemmisítésére alkalmas 44 elfogórakétát és egy nagy teljesítményű radart telepítettek.    

A Reuters hírügynökség azt írta, hogy míg Washington szerint a rakétapajzs saját és Európa védelmét szolgálja, addig a Kreml úgy tekint az amerikai rakétavédelmi rendszerre, hogy az aláássa az orosz nukleáris elrettentő erőt.

Vlagyimir Putyin leszögezte: nem rakétavédelmi rendszerről van szó, hanem az Egyesült Államok nukleáris stratégiai képességének növeléséről Kelet-Európában. Hozzátette, a rakétavédelmi rendszerek telepítése fenyegetést jelent Oroszországra.

Az orosz elnök közölte: azoknak, akik a rakétavédelmi rendszerek telepítéséről határoztak országukban, tudniuk kell, hogy eddig kényelemben, békében és biztonságban éltek, azonban most Oroszországnak el kell gondolkodnia azon, hogyan csökkentse a biztonságát érő fenyegetéseket.

Vlagyimir Putyin szerint, miután az Egyesült Államok egyoldalúan kilépett a rakétavédelmi megállapodásból, ami nyilvánvalóan az első lépés volt a világ erőegyensúlyának felborítására, ez a második csapás a nemzetközi biztonságra, amely megteremti a feltételeket a két ország közötti INF-szerződés megsértéséhez.

A szerződés földi indítású hagyományos és nukleáris robbanófejekkel felszerelt közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták és robotrepülőgépek felszámolásáról rendelkezik. A hatótávolságot 500-5500 kilométerben határozták meg. A Romániába telepített elfogórakéták hatótávolsága 500 kilométer, és maximális sebességük óránként 9600 kilométer.

Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy Oroszország nem lesz részese fegyverkezési versenynek, de a hadsereg átfegyverezésének keretein belül a fenyegetéshez igazítja védelmi kiadásait.