A német választók keményen megbüntették Merkelt

• Elképesztően nagyot bukott Merkel CDU-ja a „szupervasárnapnak” nevezett hármas tartományi választásokon.

• Merkel számára a legfájóbb pont talán Baden-Württemberg ismételt elvesztése volt. Itt a kereszténydemokraták a Zöldek juniorpartnerei lehetnek egy jövőbeli lehetséges koalícióban.

• Pár hónapja még a közvélemény-kutatások a kereszténydemokratákat hozták ki győztesnek Rajna-vidék-Pfalzban, azonban ezt a tartományt is bukta a CDU, az SPD diktálhatja nekik nagy valószínűséggel a koalíciós feltételeket.

• Az egyetlen keleti tartományban, Szász-Anhaltban ugyan győzni tudott a CDU, a jövőbeli koalíciós konstellációk azonban igen instabilnak mutatkoznak.

• „Szupervasárnapot” követően alapvetően két tendenciát lehet megfigyelni. Az egyik a klasszikus néppártok – CDU és SPD – hanyatlása, a másik a szélsőjobboldali, bevándorló-ellenes AfD hihetetlen térnyerése.

A hétvégén tartott „szupervasárnapi” választások közül Merkelnek a legfájóbb pont talán Baden-Württemberg ismételt elvesztése volt. Az egyik legkonzervatívabbnak tartott német tartományban 2011-ben került hatalomra a Zöldek és az SPD koalíciója (a legerősebb párt a CDU maradt), többek között a fukusimai atomszerencsétlenség „jó időzítésének” köszönhetően. A vasárnapi eredményeket figyelve a kereszténydemokraták nemhogy nem tudták megverni a Zöldeket, de jelenleg úgy tűnik, az egyetlen elképzelhető koalíciós forma az lesz, ha Merkelék beállnak a zöldek jó fej nagypapája, Winfried Kretschmann mögé juniorpartnernek. (Egy szociáldemokrata-zöld-liberális hármas konstelláció lenne még matematikailag elképzelhető, ám ez a lehetőség valószínűleg a liberális FDP-n el fog bukni.) A Zöldek ugyanis az első eredmények után 32 százalékon, a CDU 27,5 százalékon, az SPD és szélsőjobboldali AfD (Alternatíva Németországnak) pedig fej-fej mellett 13 százalékon. A liberális FDP – többek között menekültellenes szólamainak köszönhetően – benn tudott maradni a stuttgarti tartományi törvényhozásban, sőt, kicsit javított öt évvel ezelőtti eredményén. A választás nyertese egyértelműen a Zöldek és az AfD, a vesztesek pedig a nagy néppártok – CDU és SPD – voltak.

Szintén alulmaradt Merkel jelöltje, Julia Klöckner Rajna-vidék-Pfalzban a szociáldemokrata jelölttel, Malu Dreyerrel szemben. A közvélemény-kutatások pár hónapja még a CDU-t hozták ki a választás tiszta esélyesének, a vasárnapi eredményeket követően a kereszténydemokraták azonban itt is alulmaradtak: az SPD jelenleg 37,5 százalékon, a CDU 32,5 százalékon áll. Harmadik helyre az AfD futott be közel 11 százalékos eredményével, ezenkívül a liberálisoknak és a zöldeknek sikerült még megugraniuk az 5 százalékos küszöböt. A koalíciós társkeresgélés valószínűleg ebben a tartományban lesz a legrövidebb, itt ugyanis csak egyetlen konstelláció lesz elképzelhető, mégpedig a néppárti nagykoalíció. A mainzi tartományi gyűlésben így a CDU-SPD koalíciójának elképesztő többsége lesz.

A legszínesebb tartományi gyűlés a „szupervasárnap” egyetlen keleti tartományában, Szász-Anhaltban fog nagy valószínűséggel létrejönni. Az esti számok szerint ugyanis hét pártnak is esélye van arra, hogy bejusson a magdeburgi tartományi parlamentbe. A választásokat 30 százalékkal a CDU nyerte, óriási meglepetésként a második helyen a radikális AfD végzett 21 százalékkal. A posztkommunista Die Linke – amely inkább a keleti tartományokban erős – 16,7 százalékkal a harmadik, a szocdemek 12 százalékkal a negyedikek, a Zöldek és a liberálisok pedig 5-5 százalékkal inognak a bejutási küszöbön. Mivel a hagyományos pártok az AfD-vel teljesen elképzelhetetlennek tartják az együttműködést, ezért csak egy igen ingatag kereszténydemokrata-szocdem-zöld koalíciónak lenne meg a szükséges többsége a tartomány vezetéséhez.

„Szupervasárnapot” követően alapvetően két folyamatra érdemes figyelni. Az egyik a klasszikus néppártok – CDU és SPD – hanyatlása. Korábban utolsó mentsvárként, ha semmilyen más koalíciós forma nem volt elérhető, akkor a nagy pártok félre tudták tenni nézeteltéréseiket, és közösen egy stabil nagykoalíciót létre tudtak hozni (ahogy jelenleg országos szinten is ez működik). Ahogy azt a vasárnapi eredmények is mutatják, ez az opció a háromból már csak egy tartományban lesz elérhető, Rajna-vidék-Pfalzban. Német kifejezéssel élve a „politikai térkép” elképesztően töredezett, a néppártok hanyatlásából pedig főleg a rendszerellenes protesztpártok tudtak hasznot húzni. A CDU és az SPD számára az elkeserítő eredmények valamelyest a menekültválság miatti kormányellenes hangulatnak is betudhatóak, a néppártok hanyatlása azonban egy ennél jóval régebbi folyamat.

A másik tendencia a szélsőjobboldali AfD elképesztő térnyerése. A bevándorlás-ellenes protesztpárt minden tartományban kétszámjegyű eredményt ért el, erre csak kevesen számítottak korábban. Megdőlt az a tézis, hogy az AfD csak az egykori keleti tartományokban tud jó eredményeket elérni, hiszen a vasárnapi három tartományi választásból kettőt az egykori nyugaton tartottak. Lévén az AfD igazi programot egyik tartományban sem mutatott fel, egyértelmű, hogy a választók nem igazán a reális alternatívát képzelik el a párttal (ahogy az a párt nevéből következne), sokkal inkább Angela Merkelt és az egész „establishment-et” szerették volna büntetni a menekültválsággal kapcsolatos irányvonal miatt. A jövő szempontjából a rendszerpártoknak döntő fontosságú lesz, hogy meg tudják-e szólítani az elégedetlen, dühös tömegeket, vagy pedig folytatják a jelenlegi, félig negligáló, félig a nevetség tárgyává tevő taktikájukat. Utóbbi, ahogy azt az eredmények mutatják, idáig nem hozott túl sok eredményt.

Merkelnek korábban a párton belül a mostani vasárnapi választásokig adtak időt arra, hogy változtasson a menekültpolitikáján. A kritikus kereszténydemokrata parlamenti képviselők a jövő héttől kezdve ismét kiáshatják a csatabárdot, a korábbi tűzszünet ugyanis a választásokig szólt. Fontos azonban megjegyezni, hogy a hiányolt politikai irányváltás, ha nem is látványosan, de lényegében már bekövetkezett. A tavaly szeptemberi Willkommenskultur-tól idén márciusra már eljutottunk oda, hogy Merkel retorikáját már nem a humánusnak nevezett szólamok dominálják, sokkal inkább a menekültek számának érezhető csökkentése, Schengen fenntartása, valamint a menekültstátuszra nem jogosultak kiutasítása került előtérbe. A „szupervasárnapi” fiaskó utáni konzekvenciákkal azonban így is szembe kell néznie a kancellárnak.