Felállt a dízelbotrányt vizsgáló parlamenti bizottság

• Az EP-ben csütörtökön felállt az a 45-tagú vizsgálóbizottság, amely a kibocsátásmérési tesztekre vonatkozó EU-s szabályok autógyártók által történő megsértésének kérdésében próbálja megállapítani a felelősséget.
• Az Európai Parlament csütörtöki plenáris ülésén a képviselők szavazással döntöttek a dízelbotrány ügyében felállítandó vizsgálóbizottság tagjairól.
• A testület az autógyártók felelőssége mellett arra a kérdésre is választ akarnak kapni, hogy vajon az Európai Bizottságot és a tagállamokat terheli-e felelősség az uniós szabályok betartatásának elmulasztásáért.

Az Európai Parlament csütörtöki plenáris ülésén a képviselők szavazással döntöttek a dízelbotrány ügyében felállítandó vizsgálóbizottság tagjairól. A kibocsátásmérés tesztelésére vonatkozó uniós szabályok megsértését vizsgáló bizottságnak 45 állandó tagja, köztük egyetlen magyarként a fideszes Pelczné Gáll Ildikó és számos póttagja, köztük a magyar szocialista Szanyi Tibor lesz.

A testület az autógyártók felelőssége mellett arra a kérdésre is választ akarnak kapni, hogy vajon az Európai Bizottságot és a tagállamokat terheli-e felelősség az uniós szabályok betartatásának elmulasztásáért. Az időközi jelentés a munka megkezdése után hat, a végleges jelentés pedig 12 hónap után lát majd napvilágot.

A vizsgálóbizottság feladata megvizsgálni:

• azt az állítást, hogy a Bizottság nem követte figyelemmel és nem ellenőrizte a kibocsátások mérésére használt mérési ciklusokat;
• azt az állítást, hogy a Bizottság és a tagállamok hatóságai nem foganatosítottak megfelelő és hatékony intézkedéseket, hogy betartassák a manipulációs eszközök használatának tilalmát;
• azon állítást, hogy a Bizottság nem tett eleget annak az előírásnak, hogy a valós közúti vezetési körülményeket tükröző méréseket vezessen be;
• azt az állítást, hogy a tagállamok nem vezettek be hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat a szabályokat megsértő gyártókkal szemben; és
• hogy az Európai Bizottság és a tagállamok rendelkeztek-e bizonyítékkal a manipulációs eszközök használatáról még a botrány 2015.szeptember 18-i kirobbanása előtt.

 A parlamenti vizsgálat előzményeként az Egyesült Államokban azt a felfedezést tették, hogy a Volkswagen Csoport egy szoftver segítségével a tesztmérések idejére a valós értékeknél manipulatív módon alacsonyabb nitrogénoxid kibocsátási értékeket produkált. Az európai gépjárműgyártók, és nem csak a Volkswagen, azóta belső vizsgálatokat indítottak annak megállapítására, hogy máshol is történtek-e visszaélések, illetve, hogy ezek mennyire elterjedt gyakorlatnak számítottak.

Elzbieta Bienkowska, belső piaci biztos csütörtökön fogadta hivatalában a Volkswagen elnök-vezérigazgatóját, aki tájékoztatást adott a vizsgálatok állásáról és a cég által tervezett kompenzációs intézkedésekről. A Bizottság a jövőben nagyobb ellenőrzést akar magának az uniós szabályok gyártók által történő végrehajtásában.

„Ez nem csak a botrányban szereplő Volkswagen csoportról szól, hanem a megállapításokat minden autógyárnak figyelembe kell vennie. A botrányt kiváltó elemzés - amelyet egy amerikai környezetvédelmi ügynökség, több civil szervezettel együttműködve készített - nem terjed ki minden márkára. A folyamat ezért Magyarországot is érintheti, magyarországi munkahelyekre lehet hatással, hisz ezek a mérési protokollok és eljárások minden termelőegységben azonos elvek szerint zajlanak!” – jegyezte meg Szanyi Tibor, aki póttagként vehet részt a vizsgálóbizottság munkájában.