Az osztrák dominó kikényszeríthetné a görög megoldást
- Az Európai Bizottság ugyan végleges elfogadása előtt nem kívánja kommentálni a menedékkérők számának felső határát kijelölő osztrák tervet, elemzők szerint az intézkedés a menedékkérők automatikus visszaküldését tiltó genfi menekültügyi konvenció rendelkezéseibe ütközhet.
- Mások szerint ugyanakkor az osztrák lépés a dominóhatás kiváltásával megnyithatja az utat a külső határellenőrzési probléma gyorsabb európai megoldása előtt.
Az Európai Bizottság csütörtökön nem kívánt állást foglalni Werner Faymann osztrák kancellár bejelentéséről, miszerint Ausztria – Európában elsőként – felső határt fog szabni a menekültek befogadásának. Az osztrák terv szerint 2016 és 2019 között, tehát négy év alatt maximum 127 500 menekültet fogadna be az alpesi ország, ami a 8,2 milliós össznépesség 1,5 százalékának felel meg. Idén 37 és fél ezer főnél húznák meg a felső határt, ami a következő három évben fokozatosan csökkenne.
A bejelentés gyökeres elmozdulás az osztrák kormány, és különösen a nagykoalíció élén álló szociáldemokrata kancellár eddigi politikájában, amely Németország befogadó készségére alapozva eddig csak kis számban fordított vissza migránsokat és túlnyomó részüket átengedte a területén.
Az Európai Bizottság csütörtökön azzal hárította el a bejelentett korlátozás uniós joghoz való viszonyulásáról szóló újságírói kérdést, hogy az intézkedés végleges paramétereiről még nem született döntés, a bécsi kormány is még bekért háttértanulmányokat és Brüsszel egyébként sem kommentál addig, amíg a javaslatot véglegesen el nem fogadták.
Miként arra a Financial Times brüsszeli blogjában rámutat, a tervezett osztrák lépések jogi szempontból komoly kérdéseket vetnek fel, miután a genfi menekültügyi konvenció alapesetben tiltja, hogy menedékkérőket kérelmük megvizsgálása nélkül a határról visszafordítsanak. Ha valaki Ausztriában kér menedékjogot, akkor az osztrák szerveknek meg kell vizsgálniuk az illető által benyújtott menedékjogi kérelmet. Ha valaki viszont erre nem hajlandó és más országba akar továbbmenni, akkor az osztrák hatóságok megtagadhatják a belépést.
A Bizottság szóvivője még szerdán ugyanakkor közvetve maga is utalt rá, hogy az osztrák intézkedés, legalábbis az eddig ismert formában problémát okozhat. „Mi nem gyakoroljuk a visszaküldést, mi nem fordítunk vissza embereket anélkül, hogy előbb nem vizsgálnánk meg egyéni alapon a menedékjogi kérelmüket. Ez az eljárás, amit az EU egészében alkalmazunk” – jelentette ki Natasha Bertaud, menekültügyekért felelős szóvivő.
Magától értetődően, ha felső határt húznak a menekültek beengedésének, akkor ez a jog sérülhet. Mi történik ugyanis akkor, ha a kereten felül menekültek jönnek és kérnek bebocsátást az országba?
Faymann azonban nincs egyedül, nagy feltűnést keltett, hogy Joachim Gauck német szövetségi elnök is lándzsát tört szerdán Davosban a menekültek beáramlásának korlátozása mellett, amit tekintettel a rendkívüli körülményekre indokolhatónak nevezett. Még az osztrák kancellár előtt Horst Seehofer, bajor miniszterelnök is síkra szállt amellett, hogy Németország évi 200 ezer főben állapítsa meg a menekültkvótát.
Angela Merkel német kancellár azonban egyelőre továbbra is kitart ezt elutasító eddigi politikája mellett, pedig saját pártján belül is egyre többen bírálják emiatt.
Lehet azonban egy másik olvasata, illetve következménye az osztrák „plafonnak”. Ha Ausztria nem enged be több menekültet, akkor beindul a nyugat-balkáni dominóeffektus, és gyors egymásutánban Szlovénia, Horvátország, Szerbia és Macedónia is le kell, hogy zárja a határt (utóbbi már állítólag megrendelte a kerítést), így a menedékkérők Görögországban torlódnának fel. „Ez talán előrevinne egy európai megoldáshoz” – idézte a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) Sebastian Kurz, osztrák (néppárti) külügyminisztert. A FAZ szerint könnyen előfordulhat, hogy ez a valódi háttere a bécsi döntésnek. A kezelhetetlen helyzet miatt Görögország ugyanis végre komolyan venné kötelezettségeit és külső segítséget kérne a schengeni, görög-török határ őrzéséhez.