Még több menekültet vizionál a magyar kormány

• Európai forgatókönyv kidolgozását sürgette hétfőn Brüsszelben a magyar külügyminiszter arra az eshetőségre, ha Görögország nem lesz képes eleget tenni schengeni kötelezettségeinek.
• A kormány a szíriai és az iraki helyzet további romlására és menekültek újabb tömegeire számít, ezért az észak-görög határon alakíttatna ki egy új schengeni vonalat.

Semmi jelét nem látja a magyar kormány a helyzet javulásának Európa déli szomszédságában. Éppen ellenkezőleg: a szíriai és az iraki humanitárius helyzet további súlyosbodására számít, ami újabb és újabb menekülthullámokat indíthat el Európa felé. Ezt Szijjártó Péter magyar kül- és külgazdasági miniszter fejtette ki a külügyi tanács hétfői ülésén Brüsszelben, ahol arra sürgette kollégáit, hogy dolgozzanak ki forgatókönyvet a délről érkező kihívás kezelésére.

„Ha Európa a politikai korrektség foglya marad, akkor nagyon veszélyes helyzet alakulhat ki. Ki kell mondani az igazat, és délről meg kell védeni magunkat” – szögezte le tudósítók előtt a magyar diplomácia irányítója. Szijjártó szerint még egy utolsó kísérletet kell tenni, hogy Görögország vegye komolyan a schengeni kötelezettségeit. Ha ez nem történik meg, akkor véleménye szerint az észak-görög határra (a görög-macedón, illetve a görög-bolgár határra) kell átvinni a schengeni külső védelmi vonalat Görögország keleti, délkeleti határairól.

„Ha Görögország nem akar, akkor a macedónokkal és a bolgárokkal kell megállapodásra jutnunk” – jelentette ki Szijjártó, aki osztrák kollégájával délelőtt reggelire invitálta európai kollégáit és a macedón külügyminisztert a helyzet megvitatására. A külügyminiszter szerint néhány tucat, vagy száz Frontex-szakértő görög-macedón határra küldése nem kínál megoldást. Emlékeztetett rá, hogy a sokkal rövidebb 520 kilométeres magyar déli határszakaszt is legalább ezer fő felügyeli.

Szijjártó elmondta, megérti, hogy valaki a szuverenitás részének tekinti saját határainak őrzését (Athén alapvetően erre hivatkozva utasítja el rendre egy közös európai erő telepítését), ám Görögországnak helyzeténél fogva közösségi kötelezettségei is vannak, és ha egyedül nem képes ellátni a feladatát, akkor el kellene fogadnia a felajánlott segítséget.

„Ha nem teszünk semmit, az a schengeni övezet szétveréséhez vezet” – jegyezte meg a magyar diplomácia irányítója.

Szijjártó „alattomos zsarolásnak” nevezte Werner Faymann osztrák kancellár kijelentését, amivel párhuzamot vont a migrációs politika és az európai források között. „Remélem, hogy az új típusú látásmód véget vet a sértegetéseknek” – jegyezte meg, arra utalva, hogy a tavaly mintegy 90 ezer menekültet befogadó Ausztria is egyre korlátozóbb menekültpolitikát követ. Az osztrák kabinet egyébként szerdán ül össze, osztrák kollégája szerint ekkor derül ki, milyen változásokat is tervez a kancellár.

Szijjártó szerint Magyarország vitatja azoknak a menedékkérőknek a hozzánk való visszaküldését, akiket nálunk regisztráltak. Álláspontja szerint ugyanis ezek a személyek szükségszerűen már egy másik EU-tagállam területére kellett, hogy lépjenek korábban, ahol elmulasztották regisztrálni őket.