Klaus Johannis államfő első éve
Parlament nélkül nem megy
Klaus Johannis elsősorban annak köszönhette választási győzelmét, hogy a román közvéleményt mélységesen felháborította az a mód, ahogyan a Ponta-kormány a határon túli románok szavazását megszervezte. A rendkívül rossz szervezés ugyanis a diaszpóra jelentős részét akadályozta meg szavazati jogának gyakorlásában.
Johannis elnökségének első évében – egy tűzvésznek és az azt követő tüntetéssorozatnak tulajdoníthatóan –, parlamenti többség nélkül is elérte, hogy jövő évi választásokig tisztségét mindenáron megőrizni akaró Victor Ponta ma már nem ül a kormányfői székben. Ponta és kormánya távozása után Daniel Cioloş alakított technokrata kormányt. A Cioloş-kabinet beiktatása alkalmával egyébként Klaus Johannis első ízben volt jelen kormányülésen.
Az új kormány elsődlegesen azokat a feladatokat tekinti fő céljainak, amelyeket a közvélemény az utcai tüntetések alkalmával megfogalmazott: a 2016. évi helyhatósági és törvényhozási választások zökkenőmentes és korrekt megszervezése, az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása, a korrupcióelleni harc támogatása valamint a gazdasági növekedés folytatását.
Mindez azonban nem lesz könnyű feladat. A választások megszervezése ugyan a kormány hatáskörébe tartozik, azonban a büntetőjogi törvények, a gazdasági jellegű szabályozások elfogadásához már a parlament segítségére is szükség lesz. A technokrata kormány viszont nem rendelkezik kormányzási protokollumban rögzített parlamenti többséggel, bár egyelőre a mérleg nyelvét jelentő Országos Szövetség Románia Haladásáért tömörülés támogatja a kabinetet. A Nemzeti Liberális Párt társelnöke, Alina Gorghiu ezért céljául tűzte ki, hogy pártjának létre kell hoznia a parlamentben a kormány intézkedéseit támogató többséget, amivel megfosztanák a Szociáldemokrata Pártot a törvényhozást irányító szerepétől.
Választási törvény: teljesült az utca akarata
A Klaus Johannist államfővé választók azt is elvárták az államfőtől, hogy elfogadják a levélszavazásra vonatkozó törvényt, amely a diaszpóra számára jelentősen megkönnyíti a voksolást. Az Alkotmánybíróság éppen szerdán döntött arról, hogy az október 28-án elfogadott, levélszavazásra vonatkozó törvény alkotmányos, elutasítva ezzel az RMDSZ és a Călin Popescu Tariceanu által vezetett Liberálisok és Demokraták Szövetsége óvását.
Az államfő korábban a választásokkal kapcsolatos egyéb törvényeket a szociáldemokraták elvárásainak megfelelően kényszerült kihirdetni. Ilyen jogszabály például a helyhatósági választásokkal kapcsolatos törvény, amely a polgármesterek egyfordulós, a megyei tanácselnökök kétfordulós megválasztását irányozza elő. Ez a törvény azért kedvez a szociáldemokratáknak, mert ők rendelkeznek a legtöbb hivatalban lévő polgármesterrel, az egyfordulós választás pedig lehetetlenné teszi azt, hogy más pártok szövetkezhessenek a szociáldemokrata jelöltek ellen a második fordulóra. Azt senki sem érti, miért nem halasztotta el Klaus Johannis a közvélemény által ellenzett törvény kihirdetését, és nem tárgyalt újabb szövegváltozatról a pártokkal.
Nem egy esetben hátrált meg az államfő
Klaus Johannis ígéretet tett a korrupció elleni harc folytatására is. Ezért tehát furcsállható döntése, amellyel a vitatott Daniel Horodniceanut három éves időszakra kinevezte a Terrorizmust és a Szervezett Bűnözést Kivizsgáló Igazgatóság élére. Ez a lépés legfeljebb a kompromisszum keresésével magyarázható: a törvénynek megfelelően a kinevezés ugyan az államfő hatásköre, a jelölés azonban az igazságügyi miniszteré, aki akkor a szociáldemokrata Robert Cazanciuc volt.
Klaus Johannis csak részben tehetett eleget választói azon követelésének, miszerint a honatyák ne akadályozzák meg a kollégáik elleni igazságszolgáltatási eljárásokat. A választásokat követő első hónapban a honatyák eleget tettek ennek az elvárásnak, később azonban visszatértek korábbi gyakorlatukhoz, és „mentesítették” Victor Pontát, Dan Sovát, Elena Udreát, Varujan Vosganiant az igazságszolgáltatás szigora alól.
Johannisnak sikerült azonban leváltania a titkosszolgálatok vezetőit. George Maior helyét a Román Hírszerző Szolgálat élén a liberális Eduard Hellvig, a Teodor Melescanu 2014-ben történt lemondása óra üresen álló Külső Hírszerző Szolgálat igazgatói tisztségét Mihai Răzvan Ungureanu vette át.
Klaus Johannis a parlamenti pártokkal májusban folytatott tanácskozást a parlamenti pártokkal a személyes adatok védelemére vonatkozó új jogszabályról. Ekkor a kormánypártok és az ellenzéki alakulatok vezetői is aláírták azt a törvénymódosítási javaslatot, amely bírói felhatalmazáshoz kötné a távközlési cégek által kezelt személyes adatokhoz való hatósági hozzáférést.
A külpolitika tekintetében igazi próbakövet jelentett idén a migráns-ügy. Klaus Johannis álláspontja ebben a kérdésben kiváltotta politikai megfigyelők ellenkezését, akik attól tartottak, hogy az Európai Unió irányvonalával szembenő, a migránsok befogadására vonatkozó kvótát ellenző államfő nemzetközi téren elszigetelheti Romániát. Ezt felismerve az államfő is visszalépett attól a döntésétől, amely szerint az ország csak 1785 bevándorlót fogad be, és bejelentette: Bukarest az uniós illetékesek által megállapított 4837 migránst is be tud fogadni.