A koronavírust nem érdeklik a maastrichti kritériumok
Megugrott az államháztartási hiány mértéke és az államadósság bruttó hazai termékhez viszonyított aránya is a második negyedévben a teljes Európai Unióban. A koronavírus gyakorlatilag értelmezhetetlenné tette az EU által felállított gazdasági kritériumokat.
Megugrott az államháztartási hiány és az államadósság bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított aránya is a második negyedévben az Európai Unióban és az euróövezetben a koronavírus-járvány következményeként.
Az uniós statisztikai hivatal (Eurostat) csütörtökön kiadott adatai szerint a 19 országot tömörítő euróövezetben a GDP-arányos államháztartási deficit 11,6 százalékra nőtt az első negyedévben mért 2,5 százalékról. A 27 tagú unióban az első negyedévi 2,6 százalékról 11,4 százalékra kúszott fel a hiány.
Az adatok közlésének kezdete óta nem mértek ilyen meredek változást egyik negyedévről a másikra, és a második negyedévi hiány mértéke mindkét blokk esetében történelmi magasságot ért el. Ennek az az oka, hogy bár a bevételek az eurózónában és az unióban is majdnem 1 százalékponttal emelkedtek április-júniusban, a kiadások közel 10 százalékponttal nőttek a járvány elleni védekezésre és a gazdaság támogatására költött hatalmas összegek miatt.
Csúnya pályán az államadósság is
Meredeken emelkedett az államadósság GDP-hez viszonyított aránya is, ami az államadósság növekedésére és a bruttó hazai termék (GDP) csökkenésére vezethető vissza. Az euróövezetben az első negyedévi 86,3 százalékról 95,1 százalékra, az unió egészében pedig 79,4 százalékról 87,8 százalékra szökött fel az államadósság GDP-hez viszonyított aránya a második negyedévben.
Az államadósság GDP-hez viszonyított aránya az egyes uniós országokban. Forrás: Eurostat
A második negyedév végén Görögország volt a legrosszabb helyzetben, a GDP 187,4 százalékára rúgott az államadósság. A sorban Olaszország következik 149,4 százalékkal, Portugália 126,1 százalékkal, Belgium 115,3 százalékkal, Franciaország 114,1 százalékkal, Ciprus 113,2 százalékkal és Spanyolország 110,1 százalékkal. A legkedvezőbb helyzetben Észtország volt 18,5 százalékkal, Bulgária 21,3 százalékkal és Luxemburg 23,8 százalékkal.
Emlékeztetőül: a maastrichti kritériumok között legfeljebb 60%-os GDP-arányos államadósság szerepel, ezt a feltételt ma csak az uniós tagországok kevesebb, mint a fele teljesíti. A költségvetési deficit soron szereplő 3%-os maastrichti limit is meglehetősen távol áll az eurózónában mért 11,6%-tól (utóbbi persze nem éves érték, de így is beszédes adat).
Érdemes megnézni az alábbi ábrát is, melyen az látszik, hogy egy negyedév alatt mennyit nőtt a GDP-hez viszonyított államadósság mértéke az egyes tagországokban:
Az államadósság GDP-hez viszonyított mértékének egy negyedév alatt mért növekedése az egyes tagországokban. Forrás: Eurostat
Magyarország államadóssága a második negyedév végén több mint 33 ezer 200 milliárd forint volt, ami a GDP 70,3 százalékának felelt meg. Az első negyedévben a GDP-arányos adósság több mint 1550 milliárd forinttal volt alacsonyabb, GDP-arányos mértéke 65,7 százalékra rúgott. Az államháztartási hiány Magyarországon 4,0 százalékról 9,0 százalékra kúszott fel a második negyedévben.
Forrás: MTI / Eurostat / Kitekintő