2050-re 1,2 milliárd ember válhat menekültté

Egy, a globális ökológiai fenyegetésekkel foglalkozó elemzés szerint a népesség gyors növekedése, az élelemhez és vízhez való hozzáférés hiánya, valamint a természeti katasztrófáknak való kitettség következtében 2050-re több mint egymilliárd ember kényszerül lakóhelye elhagyására.

Az Institute for Economics and Peace (IEP) nemzetközi kutatóintézet – amely évente meghatározza a globális terrorizmus- és békeindexet – által kiadott ökológiai fenyegetések nyilvántartása az ENSZ és más források adatait felhasználva nyolc ökológiai fenyegetés monitorozására, illetve annak megjósolására szolgál, hogy mely országok és régiók a leginkább veszélyeztetettek.

Az előrejelzések szerint a világ népessége 2050-re közel 10 milliárdra nő, ami fokozza az erőforrások megszerzésére irányuló versenyt, valamint feltüzeli a konfliktusokat, ez pedig mintegy 1,2 milliárd olyan embert késztethet migrációra, akik jelenleg Közép-Ázsia, a Közel-Kelet és Afrika szubszaharai térségének kiszolgáltatott területein élnek. Összehasonlításképpen: az ökológiai tényezők és a konfliktusok 2019-ben mintegy 30 millió ember elvándorlásához vezettek – áll a jelentésben.

“Ennek hatalmas társadalmi és politikai hatásai lesznek, nemcsak a fejlődő világban, hanem a fejlett országokban is, mivel a tömeges elvándorlás nagyobb menekülthullámokhoz vezet” – mondta Steve Killelea, az IEP alapítója.

A nyilvántartás két nagy kategóriába sorolja a fenyegetéseket: az élelmiszerhiány, a vízhiány és a népesség növekedése az egyik csoport, a természeti katasztrófák – beleértve az áradásokat, az aszályokat, a ciklonokat, valamint a tengerszint és a hőmérséklet emelkedését – pedig a másik. Az eredmény egy olyan elemzés, amely kimutatja, hogy a vizsgált 150 ország milyen és mennyi fenyegetéssel szembesül és hogyan képes (vagy egyáltalán képes-e) tenni ezek ellen.

Míg egyeseket – például Kínát és Indiát – leginkább a vízhiány fenyegeti az elkövetkező évtizedekben, más helyeken – például Pakisztánban, Iránban, Mozambikban, Kenyában és Madagaszkáron – a fent felsoroltak kombinációja okoz gondot, valamint az, hogy az évek során valószínűleg egyre csökken a problémák kezelésére irányuló képességük.

“Ezek az országok jelenleg viszonylag stabilnak számítanak, azonban nagy az ökológiai fenyegetéseknek való kitettség, miközben a konfliktusok száma és súlyossága egyre növekszik, ami azt jelenti, hogy nagyobb a veszélye annak, hogy a jövőben ezek az államok összeomlanak” – állapítja meg a 90 oldalas elemzés.

Killelea szerint a világon ma 60 százalékkal kevesebb friss víz áll rendelkezésre, mint 50 évvel ezelőtt, miközben az előrejelzések szerint az elkövetkező 30 évben 50 százalékkal növekszik az élelmiszerek iránti kereslet, ami egyébként nagyrészt az ázsiai középosztály terjeszkedésének lesz köszönhető. Ezek a tényezők – kombinálva a klímaváltozás miatt egyre gyakoribb természeti katasztrófákkal – azt jelenti, hogy 2050-re még a stabil országok is sérülékennyé válnak.

Az IEP reméli, hogy a nyilvántartás – amely éves szintű elemzéssé válhat – segít jó irányba terelni a segélyezési és fejlesztési politikákat, nagyobb hangsúlyt fektetve például az éghajlattal kapcsolatos problémákra.

Forrás: Reuters