Fellazította a román alkotmánybíróság a korrupcióellenes törvénycsomagot
A román alkotmánybíróság a hatályos alaptörvénybe ütközőnek minősítette csütörtökön az alkotmánymódosító törvénytervezet-csomag egyes részeit, melyekkel a május 26-i korrupcióellenes népszavazáson kifejezett népakaratot építenék be a román alaptörvénybe.
Klaus Iohannis államfő az általa kiírt referendumon megszerezte a választók hozzájárulását ahhoz, hogy Romániában tilos legyen amnesztiában részesíteni a korrupciós bűncselekmények elkövetőit, valamint ahhoz, hogy a kormány ne módosíthassa sürgősségi rendelettel a bűncselekmények meghatározását, a kiszabható büntetést, illetve az igazságszolgáltatás működését.
- Kapcsolódó cikkeink:
A véleménynyilvánító népszavazás után mind a kormánypártok, mind az ellenzék alkotmánymódosító törvénytervezetet terjesztett a parlament elé: ezek előzetes normakontrollja ügyében hozott döntést csütörtökön az alkotmánybíróság.
Román médiaértesülések szerint a taláros testület mind a szociálliberális kormánytöbbség, mind a jobbközép ellenzék tervezetében azokat a rendelkezéseket kifogásolta, amelyek megtiltanák a parlamentnek és az államfőnek, hogy a korrupciós bűncselekmények elkövetőit amnesztiában részesítsék.
Az alkotmánybíróság döntése megfellebbezhetetlen és kötelező érvényű, ám nem jelenti azt, hogy teljesen elakasztja az alkotmánymódosítást.
A taláros testület nem emelt ugyanis kifogást az ellen, hogy az alaptörvény megszabja a kormánynak, milyen esetekben hozhat sürgősségi rendeleteket, és mely intézményeknek áll jogukban alkotmányos kifogást emelni ezen rendeletek ellen. Azok az előírások is átmentek az előzetes normakontroll szűrőjén, amelyek túlmutatnak a május 26-i népszavazás konkrét kérdésfelvetésén.
Mind a kormányoldal, mind az ellenzék tervezetébe beépítették ugyanis a “Bűnözők nélküli közélet” jelszóval meghirdetett ellenzéki polgári kezdeményezésben szereplő tilalmat. Bekerülhet tehát a küszöbön álló román alkotmánymódosításba az az előírás, amely szerint nem választhatók a közigazgatási szervekbe, a képviselőházba, a szenátusba, vagy államelnöki tisztségbe olyan állampolgárok, akiket jogerősen szabadságvesztésre ítéltek szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt, mindaddig, amíg olyan helyzet nem áll elő, amely megszünteti az ítélet következményeit.
A hatályos román alkotmány korlátokat szab az alkotmánymódosításnak, ezektől a korlátoktól csak akkor tekinthet el a törvényhozás, ha nemcsak módosítja az alkotmányt, hanem új alaptörvényt fogad el. Az alkotmánymódosítás egyebek mellett nem terjedhet ki a hivatalos nyelv, az államforma, vagy a nemzetállami meghatározás megváltoztatására és nem eredményezheti az állampolgárok alapvető jogainak korlátozását.
A román alaptörvény módosításáról várhatóan az őszi ülésszakban dönt a bukaresti parlament az alkotmánybíróság csütörtöki döntésének figyelembe vételével. Az alkotmánymódosítást újabb népszavazásnak is meg kell erősítenie, amelyet Klaus Iohannis államfő szerint a novemberi elnökválasztás első, vagy második fordulójára kellene időzíteni.
Forrás: MTI