Amerikai előválasztás: Clinton és Trump nagyot nyert New Yorkban

• Hillary Clinton és Donald Trump hozták a papírformát, április 19-én, kedden nagyot nyertek a New York államban megrendezett előválasztáson.
• Bernie Sanders, aki New Yorkban született annak ellenére bukott nagyot, hogy az utolsó napokban is aktívan kampányolt Clinton ellen.
• Clinton győzelme abszolút várható volt, Sanders csak abban reménykedhetett, hogy minél kisebb előnyt tud szerezni New York állam egykori szenátora.
• A republikánus oldalon a megszerezhető delegáltak túlnyomó többségét Trump söpörte be, John Kasich három delegálttal lett gazdagabb, az előválasztás vesztese Ted Cruz, aki csúnyán leszerepelt.

Sanders az utóbbi időben megrendezett előválasztásokon kifejezetten jól szerepelt, a március végén és április elején rendezett legtöbb megmérettetésből (kivétel Arizona) győztesen tudott kikerülni. Nem sokat tudott azonban lefaragni Clinton előnyéből, mert hiába a második helyezések, az egykori külügyminiszter és first lady minden esetben tudott szerezni néhány delegáltat.

Sanders kiemelkedően jól teljesített az úgynevezett jelölőgyűléseken (caucus), amik az előválasztásokkal szemben inkább családias légkörben zajlanak. Jelölőgyűlés esetén az állam vagy a párt egy gyűlést szervez, aminek keretében a jelenlévők hosszas eszmecsere és az egyes jelöltek esélyeinek latolgatása után elhatározzák magukat az egyik induló mellett. Ezután kiválasztják a jelöltet képviselő delegáltat, aki a nemzeti konvención az elnökjelölt-aspiránst fogja támogatni.

New York esetében a sokak szerint a demokrata párt megreformálását céljául kitűző Sanders azonban kétszámjegyű vereséget szenvedett (a leadott szavazatok 42 százalékát szerezte meg a vermonti szenátor, Clinton közel 58 százalékos támogatottsággal zárt). Hillary Clinton New York után újabb 139 delegálttal lett gazdagabb, így jelenleg 1428 delegáltat tud felsorakoztatni. Amennyiben nem érné el az automatikus jelöléshez szükséges mágikus 2382-as számot, ezekre a delegáltakra (plusz a demokrata párt elitjéből kikerülő szuperdelegáltakra) tud majd támaszkodni a július végén Philadelphiában megrendezésre kerülő demokrata nemzeti konvención.

Bernie Sanders egyelőre 1151 delegáltat tudott megszerezni, és New York után kérdéses, hogy kampányának van-e jövője. Ahogy azt azonban a Sanders-támogatók gyakran kifejtik, a kampány nem is a jelöltről szól, hanem a demokrata párt megújítását célzó mozgalomról. Ami egyébként hihetetlen népszerű, főleg a fiatalabb lakosság körében, akik készek egy olyan indulóra voksolni, aki ingyenes oktatást ígér nekik.

A vermonti szenátornak New Yorkban kifejezetten nehéz dolga volt. Hírhedt Wall Street-ellenességét a szavazók itt nem értékelték, megközelítőleg ugyanis kilenc emberből egy vagy közvetlenül a pénzszektorban dolgozik, vagy olyan háztartásban él, ahol valakinek ebben a szektorban van munkája. A New York-i egy zárt előválasztás volt, ami azt jelenti, hogy csak a párt regisztrált tagjai járulhattak az urnákhoz.

Kifejezetten szigorú szabályok vonatkoznak az államban az új vagy megváltozott párthovatartozásról való nyilatkozásra, az előválasztás előtt 193 nappal kellett regisztrálni egy párthoz, hogy szavazni lehessen. Sanders így kevés hasznot tudott szerezni az amúgy inkább őt támogatófelé hajló ”független” szavazóktól, akiket lényegében kizártak a szavazásból, hacsak nem regisztráltak egy bő fél évvel korábban.

A korai regisztrációt előíró szabályzat eredményeként körülbelül 80.000-120.000 magát demokrata szavazóként jellemző, de a párt listájára időben nem regisztráló szavazó így nem jogosult a voksolásra (a magas számhoz hozzájárulnak azok is, akik a múlt őszi szezon óta elköltöztek, aktívról inaktívra változott a szavazói státuszuk vagy lekerültek az inaktív listáról is).

New York republikánus szavazói kedden úgy döntöttek, egy politikai kívülállónak szavaznak bizalmat, akiben jó esélyt láttak a fennálló berendezkedés átalakítására és a politikai elit leváltására. Donald Trump az előválasztást megelőző napokban keresztül-kasul bejárta az államot és beszédeiben elmaradott gazdasági mutatókra, növekvő munkanélküliségre és a változás szükségességére hivatkozott. Az utóbbi időben megkomolyodni látszó elnökjelölt-aspiráns számításai pedig beváltak és nagyot nyert az államában, ahol egyébként egyfajta hírességnek számít, a várost a nevével fémjelezett hotelek, tornyok és felhőkarcolók tarkítják.

A republikánusoknál ugyanis nem az volt a kérdés, hogy Donald Trump (aki New York-i születésű) megnyeri-e az előválasztásokat, hanem az, hogy át tudja-e lépni minden körzetben az 50 százalékos küszöböt és emiatt meg tudja-e szerezni mind a 3 delegáltat. Ez majdnem teljes mértékben sikerült is neki. A milliárdos üzletember egyetlen körzetet, Manhattant bukta el Kasich ellen, mindenhol máshol magabiztos győzelmet aratott.

New York 27 körzete után 3-3 delegált jár, illetve az állam, mint egész 14 delegáltat ér, így 95 delegált volt a tét kedden New Yorkban. Így 60 százalékos állami szintű támogatottság mellett 89-et Donald Trump zsebelt be, hármat John Kasich Ohio állam kormányzója nyert meg, Ted Cruz pedig kénytelen volt üres kézzel távozni, ami után Trump nem volt rest kijelenteni, Cruz matematikai esélyei a jelölésre a nullához közelítenek.  

A texasi szenátor igyekezett gyorsan fátylat teríteni a New York-i kalandra, és a következő államokra koncentrálni. „Amerika válaszúthoz érkezett” nyilatkozta, majd a kevesebb beszédet- több tettet felmutató Cruz-kampány támogatására szólította fel hallgatóságát. A republikánus párt jelöléséhez szükséges 1237 delegáltból Trump már maga mögött tudhat 845-öt, azonban kérdéses, hogy a következő előválasztásokon hogyan fog szerepelni.