A bankunió teljes kapacitással üzemel
Újabb mérföldkő az európai bankunió létrehozásában: 2016. január 1-jén teljesen működőképessé vált a bankunió második pillérének számító európai bankszanálási mechanizmus (SRM). Ez két fő változást jelent az előző évhez képest. Először is az egységes bankszanálási mechanizmus hivatott végrehajtani mostantól az euróövezeten belül a máskülönben az egész EU-ra érvényes irányelvet a bankok szerkezetátalakításáról és rendezett felszámolásáról (BRRD). Másodszor: az egységes bankszanálási testület (SRB) hatáskörébe tartozik mostantól a döntéshozatal a bankunió (praktikusan az eurózóna 19 tagállama) pénzintézeteinek szanálásáról, továbbá arról, hogy ennek során igénybe vehetők-e az egységes bankszanálási alap (SRF) forrásai is.
Az egységes bankszanálási mechanizmus teljes működőképességének megteremtésével a hárompilléres bankunió második (bankszanálási pillére) is véglegesen a helyére került. A harmadik pillérre, az európai betétbiztosítási rendszer létrehozására (EDIS) 2015 decemberében terjesztett elő javaslatot az Európai Bizottság, amiből várhatóan idén lesz elfogadott jogszabály.
A bankunió létrehozása az EU eddig legfontosabb válasza volt a 2008-ban kezdődött pénzügyi válságra, amelynek folyományaként a tagállamok százmilliárdokat fordítottak az adófizetők pénzéből bankjaik megmentésére. A már működő egységes bankfelügyeleti mechanizmus (SSM) és az egységes bankszanálási mechanizmus (SRM) lesz a garancia arra, hogy a jövőben hasonló nem fordulhat elő. Az egységes bankfelügyelet hivatott egyfelől gondoskodni arról, hogy a bankunión belül működő és határokon átnyúló tevékenységet folytató pénzintézetek problémáira időben fény derüljön és megtörténjenek a megfelelő megelőző intézkedések.
De, ha ennek ellenére a bankok egyike-másika bajba kerülne, vagy a csőd szélére jutna, az egységes bankszanálási mechanizmus hatáskörébe tartozik majd azoknak a döntéseknek a meghozatala, illetve végrehajtásuk nyomon követése, amelyek a jövőben biztosítanák a bankok rendezett felszámolását. Alapszabály, hogy ennek költségei többé (legalábbis nagy valószínűség szerint) nem terhelhetik az adófizetőket. Ehelyett maguknak a bankoknak és részvényeseiknek, hitelezőiknek, illetve végső esetben a 100 ezer euró feletti betétek tulajdonosainak kell majd állniuk a bankszanálás költségeit, a belső feltőkésítés (ún. bail in) BRRD-irányelvben lefektetett precíz szabályainak megfelelően.
Az egységes bankszanálási alap (SRF) forrásait is segítségül lehet hívni, de csak akkor, ha a bank teljes aktíváinak legalább a 8 százalékát már igénybe vették a feltőkésítéshez. Az ugyancsak mostantól igénybe vehető egységes bankszanálási alap kezdetben egy nemzeti, és egy közös részből áll majd, és egy 8 éves átmeneti időszak után, évről évre növekvő mértékben válik majd teljesen közössé. Az alapot (végleges formájában 55 milliárd euróra becsülik) a bankok befizetéseiből töltik majd fel a nyolc év alatt.
Az alap felhasználásáról, csak úgy mint magáról a bankszanálásról, és annak konkrét módjáról az érintett ország(ok) bankhatóságainak, az SSM, és az Európai Bizottság tagjaiból álló egységes bankszanálási testület (SRB) hivatott dönteni azt követően, hogy az egységes bankfelügyelet (ez az Európai Központi Bankon belül működik) riasztást ad ki, egy egy bank helyzetének rendezését kérve.
Az SRB által elfogadott szanálási határozatot 24 órán belül jóváhagyhatják vagy elutasíthatják az Európai Bizottság, illetve néhány minősített esetben a tagállamok.
A bankszanálási döntéseket az egységes bankszanálási hatóság (SRB) felügyelete alatt a tagállami hatóságoknak kell végrehajtaniuk. Ha ezt elmulasztják, akkor az európai szint a fejük felett átnyúlva akár közvetlenül is utasíthatja a szanálás alá vont bankot az intézkedések végrehajtására.
„A bankunió már rendelkezik az euróövezeten belüli bankok felügyeletéhez szükséges eszközökkel. Január elseje óta az egységes bankszanálási mechanizmus is a helyére került. Ez azt jelenti, hogy mostantól létezik egy rendszer a bankok rendezett felszámolására és a szanálás költségeinek fedezésére úgy, hogy az adófizetők zsebét megkímélik majd a bankmentő akciók, valahányszor egy pénzintézet tönkre megy” – jelentette ki Jonathan Hill, a bankunióért és a pénzügyi szolgáltatásokért felelős uniós biztos.
A bankuniónak egyelőre 19 tagja van, valamennyien az egységes valutaövezet országai. A részvétel elvileg az EU többi tagállama előtt is nyitva áll, de egyelőre egyikük sem élt ezzel a lehetőséggel. Ha meggondolják magukat, akkor azt fél évvel korábban jelezniük kell az Európai Központi Bank felé, mivel a belépő kaput az egységes bankfelügyeleti mechanizmus jelenti a bankunióba. Ettől függetlenül a belépőknek az egységes bankszanálási mechanizmushoz és jövőre már az európai betétbiztosítási rendszerhez is csatlakozniuk kell majd.