Így ásnák alá Amerika vezető szerepét

• A Nemzetközi Valutaalap döntött a jüan bevonásáról az SDR valutakosarába.
• Kína régóta lobbizott, hogy a jüan a tartalékvaluta kosárba kerüljön, mely erősíti Kína nemzetközi megbecsülését.
• 2030-ra a kínai pénznem várhatóan a top 3 globális valuta közé kerülhet az euró és a dollár mellett.
• Az amerikai politikai befolyás egyik alappillére a dollár központi pénzügyi szerepe, a jüan erősödése veszélyeztetheti pozíciójukat.
• Kína pénzügyi piacának és jogi szabályozásaiknak ugyanakkor jelentős változáson kéne keresztül mennie, hogy versenytárssá válhasson a jüan a globális pénzpiacon.
• Míg rövidtávon elképzelhetetlen, hogy a kínai valuta igazi riválissá nője ki magát a dollárral szemben, addig hosszú távon megerősödhet megfelelő kínai politika mellett.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) Igazgatósága múlt hét hétfőn, november 30-án döntött a jüan bevonásáról az SDR valutakosarába. Az SDR a Special Drawing Rights rövidítése, amely magyarul Különleges Lehívási Jogokat jelent. Az SDR kosár határozza meg, hogy milyen valuta-összetételben kapják meg az országok (például Görögország) az IMF által folyósított pénzügyi segélyt. A valutakosárban szereplő valuták súlyát az országok nemzetközi kereskedelemben betöltött súlya alapján határozzák meg. A súlyokat az Igazgatóság ötévente vizsgálja felül. A jüan 10.92%-os súlyt kapott. Eddig azamerikai dollár, a japán jen, az angol font és az euró tartoztak a valutakosárba.

Kína régóta lobbizott az IMF-nél, hogy adják hozzá a jüant tartalékvaluta-kosarukhoz. A jelenlegi döntés jelentős mérföldkő Peking számára, hiszen régi vágyuk volt a jüan szerepének megerősítse a nemzetközi pénzpiacon. Kína reméli, hogy ennek köszönhetően megnő a befektetők körében a jüan kívánatossága és alááshatja a dollár globális tartalékvalutaként játszott hegemón szerepét. Az új kosár bevezetésére azonban 2016 októberéig várniuk kell. 

A renmibi jóváhagyása, mint szabadon használható valuta erős jelet küld Kína jelentőségét illetően a globális pénzpiacon. A jüanba, mint globális tartalékvalutába fektetett bizalom megkönnyebbülés lesz a kínai hatóságok számára, amelyek próbálják eloszlatni a befektetők félelmeit a kínai gazdasággal és tőzsdéin uralkodó zűrzavarral kapcsolatban. Nyáron, mikor tőzsdei problémák voltak, leértékelték a jüant, ami azért volt meglepő, mert ezáltal lépést tettek afelé, hogy a kormány helyett a piac önmaga állítsa helyre a valuta értékét. Ez fontos előfeltétele volt annak, hogy a jüan bekerüljön az SDR-kosárba. A kínai siker ellenére nem várnak lényegi globális elmozdulást a jüan-eszközök iránti keresletben rövidtávon. Ugyanakkor a kínai pénz 2030-ra a top három globális valuta közé kerülhet, az euró és a dollár mellett. Sokan ugyanerre az időpontra jósolják, hogy a jüan riválissá válik az amerikai dollár számára. De vajon van erre reális esély?

Az utóbbi öt évben Kína kiépítette hálózatát a jüannal való kereskedelemhez világszerte és Amerika nem akadályozta ebben. Ám tavaly belepillanthattunk a potenciális konfliktusba, amikor az USA sikertelenül próbálta meggyőzni szövetségeseit, hogy ne csatlakozzanak az Ázsiai Infrastruktúra Befektetési Bankhoz, melyet Kína indított. Az USA a Transzpacifikus Partnerség kezdeményezést sürgeti, mely egy rendkívüli kereskedelmi egyezmény, ám Kína kihagyásával jönne létre. Az Egyesült Államoknak jó oka van aggódni a jüan miatt, elvégre előtörése, mint hiteles dollárral szembeni alternatíva alááshatja az egyik alapkövét az amerikai hatalomnak.

Az Irán és Észak-Korea ellen irányuló amerikai szankciók azért voltak hatásosak, mert a dollár áll a globális pénzügyek középpontjában. A nemzetközi tranzakciók 45 százaléka dollárban zajlik. Bármely nemzetközi kereskedelemben résztvevő banknak szüksége van hozzáférésre az amerikai bankrendszerhez annak érdekében, hogy kezelni tudja pénzügyeit. Ehhez amerikai engedély szükséges, így jobb elkerülni a szankciókat. Kína tudja milyen fontos ez. 2013-ban, miután az USA szankciók alá vonta Észak-Korea fő külkereskedelmi bankját, a Bank of China felfüggesztette a részére nyújtott szolgáltatásait. 2012-ben mikor a legnagyobb amerikai nyomás alatt állt Irán, Kína jelentősen csökkentette az iráni olaj importját.

A dollár politikai befolyása azonban várhatóan mérséklődni fog, ha a jüan globálisan elfogadottá válik. Kína közel áll egy olyan rendszer elindításához, mely a nemzetközi jüan-kifizetésekért felelne. Habár elvileg csak a tranzakciók megkönnyítése a cél, a következményei messzemenők lehetnek idővel. Lehetővé válna a bankoknak és a vállalatoknak, hogy egy pénzügyi szupersztrádán mozgassák a pénzüket a világ körül, elkülönítve azt dollártól. Ennek következtében az USA-nak sokkal nehezebb lesz nyomon követnie, hogy ki és mire használja a Kínai Nemzetközi Fizetési Rendszert (CIPS). Az amerikai pénzügyi rendszerből való kizárás fenyegetése hatástalanná válik. 

Ha a jüan globálisan elismert és széleskörűen használt valutává válna, az növelné Kína megbecsültségét. Más országok befektetői talán eladnák a dollárban tartott pénzügyi eszközeiket, mivel alternatív megoldásként elérhetőek lesznek jüanban. Ez felhajthatja az amerikai kamatlábakat és gyengítheti a gazdaságot. Kutatók megállapították, hogy az Egyesült Államok központi bankja (FED) enyhítheti ezt külföldiek által eladott kötvények vásárlásával, de nem tudja teljesen ellensúlyozni a hatását. Az USA-nak keményebben meg kéne dolgoznia azért, hogy megőrizze a globális befektetők bizalmát. De Kínának még drasztikusabb változtatásokra lenne szüksége ezek megvalósításához. Mély pénzügyi piacok, erőteljes jogi rendszer és általánosságban átlátható politikai folyamatok lennének szükségesek. Az ezekbe vetett hit teszi ilyen erőssé Amerikát és a dollárt.

A pekingi vezetásnek valóban konvertibilissé kéne tenniük a jüant, meg kéne szüntetniük a beavatkozást a valutaárfolyamok esetén és nagy, likvid, átlátható kötvénypiacot kéne létrehozniuk. Kína azonban rendkívül messze áll attól, hogy érett pénzügyi rendszert fejlesszen ki, melyet a részvénypiacon történő keménykezű beavatkozások is mutatnak. Mindezeken felül valódi jogállamiságot kéne megvalósítaniuk. Ez azt jelentené, hogy fel kéne ruházniuk a bíróságokat azzal a joggal, hogy szembeszálljanak a Kommunista Párt kívánságaival, ami jelenleg elképzelhetetlennek tűnik. Kína kénytelen lenne fenntartani gazdasági növekedését is, hiszen a stagnálás aláásná a jüan megítélését. Sok múlik a kínai politikán. A kulcs egy olyan mély, nyitott és megbízható pénzügyi rendszer kialakítása, mint az Egyesült Államoké, ami azonban hosszú távú projekt számukra.

Kína lenyűgöző teljesítményt mutatott az elmúlt öt évben a jüan nemzetközi valutává válásának folyamatában. A jüan 2009-ben nem rendelkezett részesedéssel a nemzetközi kereskedelemben, ám 2014-re 22 százalékos részt szerzett. Jelenleg az ötödik leggyakrabban használt valuta a nemzetközi fizetéseknél, mégis nagyon messze állnak attól, hogy igazi riválissá váljanak a dollár számára. 2014-ben mindössze 38 ország rendelkezett jüannal a nemzetközi tartalékaiban, mely az összes devizatartalék 1,1 százalékát jelenti, míg a dollár 127 ország tartalékaiban volt jelen, a globális devizatartalékok 64 százalékát kitéve. Tartalékvalutaként a jüan nem veheti át a dollár szerepét a közeljövőben. Külföldi befektetők 200 milliárd dollár értékben rendelkeznek kínai részvényekkel és kötvényekkel, ám ennek 80-szorosát, 16 ezer milliárdot fektetnek amerikai pénzügyi eszközökbe. Egyelőre a jüan kis játékos a világpiacon, ám ne feledjük, hogy a 20. század elején a dollár helyzete is hasonló volt.