EU: Senkinek sem kell új büdzsét írnia
Az eurózóna egyetlen tagját sem érte idén az a szégyen, hogy az Európai Bizottság visszadobja jövő évi költségvetési terveiket. Igaz, akadt egy tagállam, a parlamenti választások óta belső politikai krízisbe süllyedt Portugália, amely a szabályokra fittyet hányva egyáltalán nem nyújtotta be előzetesen Brüsszelnek 2016-os költségvetési terveit.
Az úgynevezett kettes gazdaságkormányzási csomag értelmében az eurózóna tagjainak október 15-ig kell benyújtaniuk a Bizottsághoz költségvetési terveiket, amely a sarokszámokat összeveti a stabilitási és növekedési paktum előírásaival, és szükség esetén kiigazításokat eszközölhet, még mielőtt a tagállami parlamentek a büdzséről végszavaznak.
Az idei gyakorlat a 19 tagállam közül csak 15-re terjedt ki. Az egyik hiányzó Portugália. Görögország és Ciprus még mindig program-országoknak számítanak, ezért rájuk speciális szabályok vonatkoznak. Spanyolországról – amely ellen jelenleg deficiteljárás folyik – pedig már októberben elfogadta a testület a véleményét, megállapítva, hogy Madrid esetében a nem megfelelés kockázata fennáll.
Máskülönben a 15 ország közül csak öt vette magasan a lécet. A Bizottság csak Németország, Hollandia, Luxemburg, Észtország és Szlovákia jövő évi költségvetési terveivel maradéktalanul elégedett, pontosabban az ő esetükben nem lát jelenleg problémát. A felsorolt tagállamok egytől-egyig a stabilitási és növekedési paktum preventív ágában vannak - azaz nem folyik velük szemben eljárás a túlzott mértékű hiány miatt.
Belgium, Lettország, Málta és Finnország – ugyancsak a preventív ágban – „nagyjából-egészében megfelelnek” a kívánalmaknak, így ők kisebb kozmetikázással megússzák a gyakorlatot.
Még mindig ebben a kategóriában, Ausztria, Litvánia és Olaszország költségvetési tervei Brüsszel megítélése szerint nem elégségesek a paktumból fakadó kötelezettségeik teljesítéséhez, ezért velük szemben elvárás, hogy végrehajtsák a szükséges változtatásokat.
Franciaország, Szlovénia és Írország – a paktum korrekciós ágában, vagyis deficiteljárás alatt – jövő évi költségvetési tervei nagyjából-egészében megfelelnek a költségvetési szabályoknak – állapította meg a Bizottság.
A Bizottság által most elfogadott véleményeket november 23-i speciális ülésükön vitatják meg az Eurócsoport pénzügyminiszterei.
Mivel Bulgáriában, Finnországban és Dániában - közülük csak a finnek eurózóna tagok - is az előrejelzések szerint 2014-ben és/vagy 2015-ben nagyobb lesz az államháztartási hiány a GDP-arányosan 3 százalékos referenciaértéknél, ezért a Bizottságnak megfelelési jelentést kellett készítenie, amit ugyancsak kedden mutatott be a testület. Brüsszel Dánia és Bulgária esetén nem lát okot a túlzott mértékű hiányeljárás elindítására, mert jövőre újra az előírt tartományban lehet a deficit. Finnország esetében azonban további értékelésre van szükség, mert a hiány ugyan korrigálásra kerül, de várhatóan 2016-ban és 2017-ben is nő majd az államadósság.
Végezetül a Nagy-Britannia által meghozott intézkedéseket is górcső alá veszi hamarosan a Bizottság szem előtt tartva azt a brit kormányhoz intézett ajánlást, hogy 2016-17-re vessen véget a túlzott mértékű költségvetési hiánynak.
Valdis Dombrovskis bizottsági alelnök keddi jelzése szerint Ausztria, Olaszország, Németország és Finnország jövő évi költségvetési terveiben már jelezte, milyen pótlólagos költségekkel jár számukra a menekültválság kezelése. A stabilitási és növekedési paktum a tagállamok önhibáján kívüli, szokatlan események felforgása esetén lehetőséget ad a nagyobb rugalmasságra (értsd adott esetben a költségek figyelembe vételére a hiány megállapításakor), és a Bizottság kész is ennek a rendelkezésnek az alkalmazására.
Dombrovskis szerint az érintett országok hatóságai által szolgáltatandó további adatok alapján a Bizottság tavasszal újra értékelni fogja a 2015-ös és a 2016-os költségvetési helyzetet. A testület utólagosan, ex post elemzi majd a költségeket, és az előző évekhez képest fogja figyelembe venni a pótlólagos kiadásokat, amikor a stabilitási és növekedési paktumnak való megfelelést vizsgálja majd.
Pierre Moscovici, gazdasági és pénzügyi biztos közölte, hogy idén a rugalmassági záradék alkalmazása csak korlátozott mértékben merült fel. Ez lehetőséget ad a beruházások és a szerkezeti reformok figyelembe vételére. Mindössze két ország, Olaszország és Finnország kérte, hogy profitálhasson belőle. Brüsszel megítélés szerint azonban közülük csak Olaszország jogosult a záradék igénybevételére, és ő is csak részlegesen.