Mitől működik jól a német válságkezelés?
A Szerző tanulmánya a Külügyi Műhely Alapítvány 2021. márciusban meghirdetett, a nyugat-európai országok válságkezelésének fejlődése válaszul a COVID-19 pandémiára c. pályázaton a II. helyezést érte el.
The post Mitől működik jól a német válságkezelés? first appeared on Kitekintő.hu.A Szerző tanulmánya a Külügyi Műhely Alapítvány 2021. márciusban meghirdetett, a nyugat-európai országok válságkezelésének fejlődése válaszul a COVID-19 pandémiára c. pályázaton a II. helyezést érte el.
Harc a Covid-19 ellen
Németországban a COVID–19-járvány nemcsak a gazdasági, de a belpolitikai folyamatokat is alaposan felbolygatta. A válságkezelés sikerességének köszönhetően a CDU és a CSU népszerűsége megnőtt, így a német kormány jelenleg rendkívüli bizalmat élvez. Különösen figyelemreméltó ez a változás annak fényében, hogy néhány héttel ezelőtt a CDU/CSU–SPD-kormánykoalícióba vetett bizalom elillanni látszott, az emberek elégedetlensége pedig érezhető volt. A CDU-n kívüli politikai napirendet jelenleg elsősorban a kormány válságkezelési intézkedéseire adott eltérő pártreakciók határozzák meg.
A COVID-19 járvány hatása a német belpolitikára
A válságkezelés keretében bevezetett adócsökkentések kérdése tekintetében a kormányon belül sem teljes az egyetértés; elsősorban a CSU és az SPD között feszül ellentét a kérdésben. Egy másik vitatéma az alapnyugdíj ügye. Ennek bevezetését a CDU/CSU a válság miatt elhalasztaná, míg az SPD politikusai amellett érvelnek, hogy mielőbb történjenek intézkedések a kérdésben. A Zöldek a válságkezelés kapcsán leginkább amiatt aggódnak, hogy a gazdasági mentőcsomag költségeit a társadalomnak kell viselnie. A Die Linkén belül a mentőcsomag tartalmával kapcsolatban merültek fel aggályok: a párt politikusai főként annak a szociális juttatásoktól függő családokat sújtó következményeire figyelmeztetnek.
A kritikák ellenére Merkel pozíciója továbbra is erős, a kormány társadalmi támogatottsága pedig rendkívül magas, amit jól mutat, hogy egy felmérés adatai alapján a kancellárasszony a válaszadók 80%-a szerint jól végzi munkáját. A rendkívül pozitív eredmény elsősorban nem a kormány, hanem Merkel személyes népszerűségének köszönhető. A kancellárasszony nemzetközi megítélése is kiemelkedő, amit elsősorban a válság során tanúsított higgadt, analitikus vezetési stílusa indokol.
Mind a hazai, mind a nemzetközi közvélemény nagyra értékeli, hogy a német kormány az egyes döntések meghozatala előtt konzultált a tudományos szervezetek szakértőivel, különös tekintettel a Robert Koch Intézet szakembereire és az egyetemek kutatóira. A válság a jövőbeli kancellárjelöltek közötti versenyre is hatással van. Egy felmérés során a potenciális kancellárjelölteket egy 0-tól 100-ig terjedő skálán rangsorolták a megkérdezettek. A népszerűségi listát 74 ponttal Merkel vezette, a második helyezett 72 ponttal a CSU élén álló bajor miniszterelnök, Markus Söder lett, a dobogó harmadik fokán pedig 63 ponttal az SPD-t képviselő alkancellár és szövetségi pénzügyminiszter, Olaf Scholz állt.
A társadalmi támogatottság tekintetében jelenleg Söder szerepel a legjobban, a válaszadók 27%-a szeretné, hogy Merkelt a bajor miniszterelnök kövesse hivatalában, ami különösen annak fényében izgalmas, hogy Söder több alkalommal is kijelentette, nem kíván ringbe szállni a kancellárságért. A sikeres válságkezelésnek köszönhetően az is felmerült, hogy Merkel esetleg még egy ciklusra kancellár maradhatna. Ezt a megkérdezettek 30%-a támogatná, 53%-a viszont ellenzi. A válság előtt az ötletet támogatók aránya 21%, az ellenzőké pedig 64% volt. Látható tehát, hogy a járvány okozta válsághelyzet hatásai alaposan felbolygatták a német belpolitikát.
- Kapcsolódó cikkeink:
A helyzetből a kormánykoalíció és különösen a CDU sokat profitált, valamint a kancellárasszony össztársadalmi megítélése is pozitívan változott. A helyzetből levonható messzemenő politikai következtetéseket azonban érdemes fenntartásokkal kezelni, hiszen látható, hogy milyen váratlan gyorsasággal tudnak változni a német belpolitika tendenciái. Kérdéses tehát, hogy a válsághelyzet elmúltával megmaradnak-e a jelenlegi trendek.
Fókuszban a munkaerőpiac és a Kurzarbeit válságkezelési intézkedései
Ausztriában és Németországban is nagyon korán, már 2020. január végén megjelent a Covid-19 járvány. A két ország esetében ugyanakkor jelenleg már a gazdasági leállást követő fokozatos újranyitásról beszélhetünk, hiszen a korlátozások lassú, ütemes lazítása már április végén megindult. A Covid-19 járvány hatásainak kezelése és enyhítése érdekében a német szövetségi kormányzat a „Corona-Schutzschilds” program keretében számos intézkedést vezetett be.
Az első munkaerő-piaci intézkedéseket március 10-én jelentették be, melynek eredményeként a Kurzarbeit részeként a rövidített munkaidő után járó támogatásokat kiterjesztették. Amennyiben egy vállalat megrendelései a koronavírus járvány következtében csökkentek, úgy a munkavállalókat érintő határértéket 30 százalékról 10 százalékra mérsékelték, s a támogatás a munkaerő-kölcsönzés során is igénybe vehető. Emellett a negatív munkaidő-egyenlegek alkalmazásának addigi gyakorlata sem szükséges már a támogatások igénybevétele céljából.
A munkaerőpiacra vonatkozó intézkedéseket április 22-én tovább bővíttették, melynek keretében a támogatás mértékét a munkaidő tartamának függvényében növelik. Ennek megfelelően a beérkezést követő negyedik hónaptól a legalább 50 százalékkal kevesebb munkát végző gyermektelen munkavállalók támogatása 70 százalékra, míg a gyermekes munkavállalóké 77 százalékra növekszik. A hetedik hónaptól kezdődően ennek mértéke 80, illetve 87 százalékra emelkedik (az addigi munkabérek elvesztésének 60, illetve szülök esetében 67 százalékos támogatása helyett). Ezen intézkedések legfeljebb 2020. december 31-ig maradnak érvényben.
Becslések szerint a program kibővítése a szövetségi költségvetés számára 680 millió eurós plusz kiadást eredményez. Emellett a II. szociális védelmi csomag értelmében a 2020. május 1. és 2020. december 31. közötti állásvesztők számára három hónappal meghosszabbítják a munkanélküli ellátást. A szakmai, továbbképzési programok esetében a jelentkezés és jóváhagyás egyszerűsítését irányozták elő, valamint azon vállalatok esetében, ahol nagyobb számban szükséges továbbképzés ott a támogatás mértéke is magasabb lesz.
Emellett 550 millió euró támogatást biztosítanak az e-learning rendszerek fejlesztése érdekében is. 14 A kis- és mikrovállalkozások, az egyéni (Solo-Selbständigen) és családi vállalkozások, valamint a szabadúszók vonatkozásában a szövetségi kormányzat 50 milliárd euró értékben sürgősségi, vissza nem térítendő támogatást biztosítást. Ennek mértéke azon vállalkozásoknál, ahol a foglalkoztatottak száma 5 fő alatti, ott három hónapig egyszeri, legfeljebb 9000 euró, míg 10 fő alatti foglalkoztatott esetében 15 ezer euró. Továbbá az egyéni vállalkozók szociális támogatásként alapbiztosítást vehetnek igénybe, mely programra a szövetségi kormányzat 3 milliárd eurós keretet biztosít. A likviditási válság kezelése érdekében a kfW különböző hitelprogram konstrukciók keretében biztosít likviditási támogatást a vállalat méretétől függetlenül. A hitelkölcsönök felelősségét 80-90 százalékban a kfW vállalja, míg a garanciát a szövetségi állam biztosítja. A vállalatcsoportonként maximálisan igénybe vehető támogatás mértéke 1 milliárd euró, mely akár 5 éves konstrukcióban is megvalósulhat.
A kis- és középvállalkozások számára a „KfWSonderprogramm 2020” akár 800 ezer euró értékben is kölcsönfelvételt tesz lehetővé. Emellett egyszerűsített kockázatértékelés mellett legfeljebb 10 millió euró értékben nyújtható hitel. Továbbá az 5 évnél fiatalabb vállalkozások számára ERP induló támogatás formájában biztosítanak plusz forrást, míg az induló vállalkozások addigi programját kibővítik további 2 milliárd euróval.
Az újonnan létrehozott gazdasági stabilizációs alap keretében a szövetségi kormányzat a 250 főnél nagyobb, s a kritikus ágazatokban és a stratégiai fontosságú infrastruktúrában tevékenykedő kis- és középvállalkozások számára biztosít támogatási és garanciaprogramokat. Ennek keretében 400 milliárd euró likviditási garanciaként, 100 milliárd euró vállalati feltőkésítés formájában, míg 100 milliárd euró a kfW refinanszírozásában megvalósuló programokhoz kapcsolódó hitelengedély alkalmával áll rendelkezésre.
A garanciaprogramok közé sorolható a szövetségi kormányzat beszállítói és árufuvarozási 30 milliárd eurós hitelgarancia programja is. E programok különösen fontosak a német autóipar számára, melynél a strukturális egyensúlytalanságok jelei már 2019 januárja óta láthatóak. A gazdasági hatások tekintetében olyan helyi speciális lokális következményekkel is számolni kell, mint az idei évben elmaradó Oktoberfest, melynek összgazdasági hatása 2019-ben hozzávetőlegesen 1,23 milliárd euró volt.
Ennek megfelelően az egyes tartományok további különböző támogatási intézkedésekről döntöttek a lokális gazdasági hatások kezelése érdekében, melyek a fenti szövetségi intézkedésekkel egészülnek ki. Ausztriában az előzőekben tárgyalt német válságkezeléshez hasonlóan fontos a fiskális stabilitás és egyensúly biztosítása, mindazonáltal a munkahelyek megőrzése és a vállalkozások fennmaradásának biztosítása még központibb szerepet tölt be a válságkezelés során.
Március közepén egy 38 milliárd eurós védelmi csomag vezettek be, melynek részeként 4 milliárd euró közvetlenül a koronavírus elleni védekezés egészségügyi, ápolási és kutatási sürgősségi támogatására, 9 milliárd euró garanciavállalás és egyéb kötelezettségek formájában a vállalkozás szféra számára, 400 millió euró a csökkentett munkaidő programjának finanszírozására, 10 milliárd euró az adófizetések halasztásának formájában, 1 milliárd euró pedig gazdasági nehézségi alapként az egyéni vállalkozók fix költségeinek támogatására került elkülönítésre. A nehézségi alapot április 16-tól a második szakaszától kezdődően tovább bővítették melynek eredményeként 2 milliárd euróra emelkedett a program keretösszege, s már az induló vállalkozások számára is nyitott lett a támogatási program. Támogatásként három hónapig legfeljebb 2000 euró vehető igénybe, maximálisan 6000 euró értékhatárig.
A nehézségi alap második szakaszának programja április 27-én meghosszabbították szeptember 15-ig, melynek keretében azon vállalkozásokra is kiterjed a jogosultság köre, melyek forgalma legalább 50 százalékkal csökkent, azaz a mikro-, kis- és középvállalkozások számára is nyitott a lehetőség. Továbbá bevezetésre került egy minimális támogatási szint is, 500 euró értékben.
Emellett a gazdasági nehézségek által különösen érintett vállalkozások számára egy 15 milliárd eurós válságkezelő alapot hoztak létre, melyből kedvezményes kölcsönök igényelhetők. Május 19-én a rövidített munkaidő keretét 12 milliárd euróra növelték, annak ellenére, hogy a beadott kérelmek száma csökkenést reprezentál, viszont az eredeti keretösszeggel már új támogatási kérelmek elbírálására nem lenne lehetőség.
A program márciusi aktiválása óta már számos keretösszeg-emelés történt. Az elsőre még március 28-án (400 millió euróról 1 milliárd euróra történő növelés) került sor, míg az ezt követőre április 30-án, amikor is a célra fordítható támogatási keretet már 10 milliárd euróra emelték. A rendelkezés értelmében a rövidített munkaidő legalább 10, de legfeljebb 90 százalék lehet (abban az esetben, ha a rövidített munkaidő átlagosan nem haladja meg a 90 százalékot, úgy az állásidő részlegesen 100 százalék is lehet). Az időtartama legfeljebb három hónap, mindazonáltal a feltételek teljesülése esetén ez további három hónappal bővíthető. Emellett fontos célként jelölték meg az esetlegesen felmerülő visszaélések, s az adóelkerülés kiszűrését is. Továbbá meghosszabbították a jövedelemadó, a forgalmi és társasági adó bevallásának határideje augusztus 31-ig.
A német és osztrák likviditási nehézségekhez és munkaerő-piachoz kapcsolódó rendelkezések számos hasonlóságot mutatnak. Mindazonáltal az EU szupranacionális szintjén történő válságkezelésben, s a gazdasági aktivitás újraindításában különböző víziójuk van. Ausztriában a pénzügyminiszter már április 29-én több kritikát fogalmazott meg az Európai Bizottság irányába többek között a vállalkozások állami támogatására, valamint az „egészséges vállalkozás” meghatározására vonatkozóan. Május 18-án Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök által elindított kezdeményezés szerint 500 milliárd eurós újjáépítési alapot (a korábbiakban megállapodott 540 milliárd eurós hitelsegélyen túlmutatóan) alakítanának ki a többéves pénzügyi keret elemeként.
Az ehhez szükséges pénzügyi forrást az Európai Bizottság a tőkepiacokról vonná be. Ezzel egy olyan hitelfelvétel és kockázat-megosztási konstrukció valósulna meg, mely példa nélküli az Európai Unió történetében. A fenti javaslattal egy olyan akadály látszik megszűnni, mely előirányozhatja a jövőbeni közös kötvénykibocsátást is.
Ezeken túlmenően a német fejlesztési bank további százmilliárd euró értékben nyújt hiteleket és garanciát egyedi feltételekkel a vállalati szereplőknek. A versenyképesség megőrzésére, valamint a válságot követő zöld növekedési fordulat elősegítésére egy hosszú távú, modern közlekedésfejlesztési programot indítanak. Az állam 2,5 milliárd eurós programot hirdetett az elektromos autók töltő-infrastruktúrájának fejlesztésére, és kétmilliárd euró értékben támogatja a járműipar beruházásait az elektromos autózásba. Egyrészt keresletélénkítő céllal, másrészt a fogyasztói szokások megváltoztatásának irányítására az elektromos autó vásárlására fordítható, autóként háromezer eurós állami támogatást a kétszeresére, hatezer euróra emelte, negyvenezer eurós vételárig.
Összegzés
Korábban talál magára a német gazdaság, mint azt bárki is gondolhatta. Mindez a gyorsan meghozott, hatékony válságkezelő intézkedéseknek, és a munkaerőpiac rugalmasságának köszönhető. A járványt is jól kezelték eddig: harmadannyi az elhunytak száma, mint a kisebb lakosságú Franciaországban, és kevesebb mint negyedannyi a britekhez képest.
Összességében a német kormányzat gyors és határozott lépései, a kormányzati beruházások és a fogyasztás növekedése, valamint a munkahelyek megtartására hozott lépések eredményeként a német GDP az eurózóna átlagánál mérsékeltebb ütemben csökkent. Az eddig sikeres német válságkezelés részét képezik a gazdasági következmények kezelésére hozott gazdaságvédelmi intézkedések, amelyek középtávon is lefektetik a német gazdaság kilábalásának irányát és versenyképességének tartós fennmaradását. Ezen intézkedések bevezetése a környező államokban hasonló pozitív változásokat eredményezne. A német gazdaságpolitikai intézkedések mintapéldái annak, hogy hogyan kellene kezelni a kialakult válsághelyzetet.
Szerző: Molnár Emília
The post Mitől működik jól a német válságkezelés? first appeared on Kitekintő.hu.